Magyar jogi szemle, 1940 (21. évfolyam, 1-19. szám)

1940 / 15. szám - A német büntetőjogalkotás a háború alatt

296 szellemben is, mely az utolsó két évtized alatt oly üdvösen alakította át egész közéletünket. Az a liberális szellem ugyanis, amelynek a mult század utolsó évtizedeiben talán meg 'volt a maga jogosultsága, hatalmi tobzódásában nem tudott mértéktartó lenni, kapitalisztikus túlhajtásaival nagy szociális ellentéteket és elégületlenséget támasztott, háttérbe szorította a becsületességet és jóhiszeműséget s bő teret nyújtott a joggal való visszaélésnek. Ma, amikor egész Európában egy nagy igazságtétel vonul végig s a világ mai átalakulása egy jobb, igazságosabb, méltányosabb berendezkedés felé halad, ebből az újjá alkotó munkából a magyar igazságszolgáltatás is kiveszi a maga részét akkor, midőn törvényhozó és bíró egyaránt nemcsak az évezredes magyar nemzeti életet védő jogszabályokat alkot és alkalmaz, hanem ezeket a jogszabályokat és joggyakorlatot megtelíti a kereszténység szellemével, mely önmagában szociális is, mert a polgári jogban pártját fogja a gazdaságilag gyengébb félnek, a nagy vagyoni ellentétek kiegyenlítésén munkálkodik, segítségére siet a becsületességnek és jóhiszeműségnek, visszaszorítja az ügyeskedő, kizsákmányolásra hajló kapzsiságot, — a büntető jogban pedig szigorú mértéket alkalmaz ugyan az állam és a társadalom megrögzött ellenségeire, de viszont elnézést, türelmet, szelídséget is tud tanúsítani a nem gonoszságból, hanem csupán pillanatnyi megtántorodásból, felhevül'ésből vagy pedig nyomasztó anyagi helyzet kényszerében bűnözőkkel szemben, Ez a szellem a valódi sajátja magyar törvényhozónak és bírónak egyaránt s ez biztosítja és fogja mindig biztosítani a magyar igazságszolgáltatásban a jognak méltányos alkalmazását. ^CA német büntetőjogalkotás a háború alatt. Irta: dr. Goltner Dénes budapesti kir. ügyész, egyetemi magántanár. A háború alatt alkotott német büntetőjogi szabályok nagy élességgel juttatják kifejezésre azt az általános nemzeti szocialista felfogást, amely szerint a jogszabályok alkotásánál nem annyira elméleti megfontolások és tetszetős elvi konstrukciók, hanem a gyakorlati élet szükségletei és a célravezetőség szempontjai szerint kell eljárni. Ez magyarázza azt, hogy sok új jogszabály olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek egyéb, merevebb jogrendszerekben elvi aggályokra adnának alkalmat és melyek egészen jellegzetes jogalkalmazási feladatokat jelentenek. Ez tükröződik vissza az új német büntetőbírói gyakorlatban is, amely azon meglehetősen széles keretek között alakult ki, amit a nemzetiszocializmus büntetőjoga az igazságszolgáltatási hatóságok részére biztosít. *