Magyar jogi szemle, 1940 (21. évfolyam, 1-19. szám)

1940 / 1. szám - Az alkalmazottak joglemondásának érvényessége

17 ití sem akarhatott a T. más rendszer szerint eljárni. Ehhezképest nem lehet abban kételkedni, hogy ha valaki a harmadik bekezdés a) vagy d) pontjában foglalt tényállásokat megvalósította, akkor részlegesen korlátozott lesz ugyan, de ha ezen túlmenőleg a b) vagy c) pontokban foglalt tényállások valamelyikét is megvalósította, akkor éppúgy szabadul a részleges korlátoktól, mint ahogyan az első bekezdés alá eső szabadul a teljes korlátozástól a második és harmadik bekezdések tényállásainak megvalósítása által. Megfigyelhető az is, hogy a törvény parancsai a törvény hatálybalépésének időpontjában tett rendelkezések formájában jelentkeznek és ehhezképest a „személyek", ,,szülők", „felmenők", „ivadéka" stb. kifejezésekkel megjelölt fogalmak a törvény hatálybalépésekor már megvalósult tartalommal biroknak tekintendők, szóval „személy" alatt a már megszületett, a személyiségét elért magzatot, „szülők", „felmenők", „ivadéka" alatt azt kell érteni, aki a törvény hatálybalépésekor már szülő, felmenő, illetve ivadék volt. Nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy a törvény legfőbb kiinduló pontjaként ismert elv következetes és teljes keresztülvitele mellett a törvény összes rendelkezései olyan szabatos és tökéletes, egymásba kapcsolódó és egymást kiegészítő rendelkezéseknek mutatkoznak, mint a szépen összecsiszolt fogaskerekek, az alepelvnek nem következetes, vagy nem teljes keresztülvitele mellett pedig egyes rendelkezések értelme bizonytalanná válik, a határok elmosódnak, az intézkedések egymással ütköznek és egymást keresztezik. Ki tudná például a hatodik bekezdés alkalmazásának szabályait úgy megállapítani, hogy kétségtelen legyen az, vájjon mikor kell és mikor nem kell alkalmazni, ha a hatodik bekezdés ,,a) és d) pontokban meghatározott személyek" kifejezése alatt nem csupán a hatálybalépés előtt születetteket, az „ivadékaik" kifejezés alatt pedig nem a hatálybalépés után születetteket kell érteni? Másféle érelmezés nemcsak zavarhoz, hanem egyenesen abszurdumokhoz vezetne. Például, ha a hatodik bekezdés „ivadékaik" kifejezése alatt nemcsak a hatálybalépés után. hanem az azelőtt születetteket is értjük, akkor a hatodik bekezdés korlátozó rendekezéseit minden olyan esetben alkalmazni kellene, amikor a) pont szerint minősülő személyről van szó, tekintet nélkül arra, hogy az illető egyúttal egy másik pont szerint is minősül. Ebből következnék, hogy ha egy teljesen nemzsidó házasságot kötne egy teljesen zsidóval, de a b) pont feltételei fennforognának, akkor ennek a házaspárnak mindkét tagja és az ő leszármazóik is korlátozás nélküli nemzsidók lennének. Ha azonban ugyanez a teljesen nemzsidó nem egy teljesen zsidóval, hanem egy a) pontos nemzsidóval kötne házasságot a b) pont feltételeinek egyébkénti fennforgása mellett, akkor