Magyar jogi szemle, 1940 (21. évfolyam, 1-19. szám)

1940 / 13. szám - Visszatartási jog [Ismertetés]

279 Ez igazán — mondjuk csak meg úgy, ahogy van — megbocsáthatatlan elmaradottság, hiány a mi kultúrtörténetünkben, szemben más kultúrállamokkal. Az új szaklap hivatva van, ezen a sajnálatos állapoton változtatni és az érdekköröket a mai letargiából felrázni. Erre garanciát nyujtanaik az eddig megjelent füzetek, továbbá a szakavatott, ügybuzgó fiatal szerkesztő dr. Bányász István, nemkülönben maga az iparjogvédelmi egyesület, különösen annak elnöke vitéz Barcy Gábor, felsőházi tag, a bpesti keresk. iparkamara alelnöke és — last, not least — az évtizedek óta ezen a téren fényesen bevált társelnöke az egyesületnek: dr. Bányász Jenő. A fiatal lapnak ma még göröngyös útjára sok szerencsét és boldogulást kívánva, az érdekkörök figyelmét e lapra felhívom, de felhívom arra is, hogy ezt a vállalkozást támogassák nemcsak magánérdekekből, hanem közérdekből is. Dr. Schuster Rudolf. ELŐADÁSOK. Visszatartási jog. Előadta a Magyar Jogászegylet magánjogi szakosztályának 1940. április 30-án tartott ülésén dr. Zachár Gyula egy. ny. r. taná~ Az előadás tartalmát a következőkben ismertetjük: A visszatartási jog egyike a magánjog legnehezebb problémáinak, amely végigvonul a magánjog minden részén, akárcsak a jóhiszeműség, méltányosság, kártérítés, gazdagodás problémái. Esetei lényegileg két nagy csoportba foglalhatók össze. Az egyik csoportba tartoznak azok az esetei, amelyek alapja a kétoldalú (synallogmaliikus) szerződés, amelynek alapelve az, hogy miindegyik fél csak akkor köteles szolgáltatni, ha a másik fél is szolgáltat. Amíg ez meg nem történik a saját szolgáltatását visszatarthatja. A második csoportba tartoznak a visszatartási jognak szerződésen kívüli jogviszonyokból keletkezett esetei. Ebben a csoportban ismét meg szokás különböztetni egy különös jelleggel bíró alcsoportot. Ennék az alcsoportnak a jellegét az adja meg, hogy itt a visszatartási jog az adósnál lévő idegen dologra fordított beruházásokból, költekezésekből vagy a dolog által az adósnak okozóit kártételből keletkezik. A szerződésen kívüli visszatartási jog gyakorlásának előfeltételei: 1. az adósnak legyen lejárt, esedékes követelése a hitelező ellen; 2. az adós követelésének a hitelezőjével azonos jogalapból kell szármaizmia. Ez alatt azonban nem szabad többet értenünk, mint összefüggést, konnexitászt. Negatív jogok is képezhetik a visszatartási jog tárgyát. Ezt az állítását a szerző több gyakorlati példával illusztrálta. A visszatartási jog jogi természete vitás. Egységes megbatá-