Magyar jogi szemle, 1940 (21. évfolyam, 1-19. szám)
1940 / 1. szám - Az alkalmazottak joglemondásának érvényessége
13 Az 1939:1V. t -c. 1. §-ának helyes értelmezése: A zsidókérdés elhanyagolása és az ebből előálló politikai, gazdasági és társadalmi bajok készítették elő az 1939 :IV. t.-c.-et, melynek letárgyalásához belső és külső politikai viharok szolgáltatták a kísérőzenét. Az 1939 :IV. t.-c. teljes eredménytelensége a politikai élet pattanásig feszült hangulatában még különleges mérgező hatást is gyakorolt a lelkekre. Ez a helyzet egy tökéletes jogászi alkotás létrehozásának — természetesen — nem kedvezett, aminthogy nem kedvezett ennek a törvényjavaslatnak benyújtása után bekövetkezett kormányválság és az a nagy sietség sem, amellyel a javaslatot le kellett tárgyalni. De mindennek ellenére a sok szűrőn átfutott és sok változáson átment törvény mégis a legelfogadhatóbb szempontokat érvényrejuttató és a humanitás követelményeit is szem előtt tartó rendelkezések logikailag egymással összefüggő és egymást kiegészítő olyan lánca lett, melynek egy hangsúlyozott kiindulópontra felépített rendszerében hézagok nem igen vannak. Idő kellett volna ahhoz, hogy a sietve letárgyalt és nyomban hatálybaléptetett törvény rendelkezéseinek helyes értelmezése megállapítást nyerhessen és köztudomásúvá válhassék, már pedig idő nem állott rendelkezésre, miután a törvénynek a törvénytárban való közzététele után sürgősen megjelentetett végrehajtási utasítás az életnek a törvény által érintett minden ágában kötelezővé tett bejelentések határidejét a lehető legrövidebbre szabta. így azután a végrehajtó hatalom haladéktalanul mozgásba helyezett malmai nem őrölhettek sem egyenletesen, sem kifogástalanul. Pedig azok a nagy nemzeti célok, — amelyek érdekében ezt a mondhatni forradalmi átalakulást előidéző törvényt a helyzet kényszerítő hatása alatt meg kellett hozni, — csak úgy lesznek elérhetők, ha a törvény végrehajtása a legkonszolidáltabb módon a törvény rendelkezéseinek pontosan 1000/o-os alkalmazásával történik és ha a végrehajtó hatalom teljes igyekezettel azon lesz, hogy ezekből a rendelkezésekből sem el ne vegyen, sem azokhoz semmit hozzá ne tegyen. Épen ezért szükséges és sürgős, hogy a jogászvilág ezzel az új jogalkotással mentől behatóbban foglalkozzék, hiszen a sokféle hatóság máris számtalan esetben hozott egymással és a törvénnyel nem összhangzó döntéseket, időszerű volna tehát a törvény gyakorlati alkalmazásának egységessége és helyessége érdekében a törvény helyes értelmezésének nyilvános megvitatása által a törvényt alkalmazni hivatott hatóságoknak, valamint a jogkereső közönségnek segítségére sietnie. Az eddig megjelent müvek a törvényes és egyéb rendelkezések rendszeres ismertetésén túl csak a legszükségesebb útmutatásokra szorítkoztak. Abban azonban a jogi vélemények mind