Magyar jogi szemle, 1940 (21. évfolyam, 1-19. szám)

1940 / 13. szám - Testvértartási kötelesség, mint kötelezettség

254 recht II. Die Vérwandtschaft. Bern. 1921. 537. 1.). A törvény szerint a szolgáltatás rendszerint pénzben, de természetben (in na túra), esetleg a tartásjogosultnak saját háztartásába való bevonása mellett is (id. m. 552. 1.) történhet. Ennek a családi felfogásnak alapelve egységes és azonos a törvényes öröklési rend alapeszméjével, vagyis a véregység gondolatának e téren is való érvényesítésével, eltekintve attól, hogy a nemzetet alkotó családok szétzüllését, pusztulását és esetleges kihalását is gátolja. Az öröklés és a vérrokonök tartáskötelezettsége elválaszthatatlan összefüggésére mutat a svájci polgári törvénykönyvnek az a rendelkezése, amely megállapítja (Art. 329 ), hogy az illető rokon tartási kötelezettsége oly sorrendben áll elő, amely sorrendben az ő öröklési jogosultsága fennforog („Der Anspruch auf Unterstützung ist gegen die Pflichtigen in der Reihenfolge ihrer Erbberechtigung geltend zu machen"). A német polgári törvénykönyv (1606. §.) még továbbmenően fejezi ki ezt, bár csak a lemenő ágbeli rokonokra vonatkozóan, azzal a rendelkezéssel, hogy „Die Unterhaltspflicht der Abkömmlinge bestimmt sich nach der gesetzlichen Erbfolgeordnung und dem Verháltnisse der Erbteile". A svájci polgári törvénykönyv fennebb idézett 329. cikkelyének (2) bekezdése szerint azonban a testvértartási kötelezettség csak akkor forog fenn, ha az, akivel szemben ez az igény fennforog, kedvező viszonyok között van („Geschwister können nur dann zur Unterstützung herabgezogen werden, wenn sie sich in günstigen Verháltnissen befinden.") Ehhezképest a tartási kötelezettségnek másik előfeltétele az, hogy a tartáskötelezett a tartás szolgáltatásra képes legyen. A saját társadalmi állásának megfelelő, és őt megillető „illő" tartás veszélyeztetése nélkül a tartást szolgáltathassa. A német polgári törvénykönyv 1603. §-a kifejezetten megszabja ^zt a kötelemkeletkeztetési előfeltételt annak kimondásával, hogy tartásra „nemkötelezett" az, aki az 3 egyéb kötelezettségeire való tekintettel a saját társadalmi állásának megfelelő tartás veszélyeztetése nélkül a tartás teljesítésére képtelen („Unterhaltspflichtig ist nicht, wer bei Berücksichtigung seiner sonstigen Verpflichtungen ausserstande ist ohne Gefáhrdung seines standesmássigen Unterhalts den Unterhalt zu gewáhren"). Az állandó magyar bírói gyakorlat és a magyar polgári törvénykönyv törvényjavaslatának tehát orvoslás alá eső hiánya az, hogy az évezredes magánjogunkban gyöngytermekként élő jogeszmét mellőzve, a magyar jog rendszerében lappangó, azonban kifejezetten fel nem ismert és a testvéreket illető kölcsönös eltartási kötelességet, mint kötelezettséget meg nem állapítja, habár ez — amint már kifejtettem — a magyar nép összrendjének ősi törzséből kihajtott és a magyar egyetemes nép-