Magyar jogi szemle, 1939 (20. évfolyam, 1-9, 11. szám)

1939 / 2. szám - Az összehasonlító jogtudomány fontossága és a skandináv példa

80 balták fokozni. Mindenesetre más képet kapunk, ha ismerjük az intézmény kánonjogi hátterét is. A korai kánonjogot, amikor az eljárás formaságait kiépítette, sőt annak megtartására annyira ügyelt, hogy a formasértést semmisségi okként jelölte meg és a fellebbezés mellé lépő semmisségi panasszal támasztotta alá, az a szándék vezette, hogy a középkorban dívó bírói önkénynek gátat emeljen. A valóság kiderítésére irányuló törekvés a magasabb képzettséggel párosulva biztosította az egyházi per átütő erejét, és fokozta a bizalmat az egyházi bírák iránt, ez a körülmény viszont az egyház univerzális helyzete, a kánonjogi iskola kiemelkedő szerepe és a világi bíróságok hibái mellett egyik oka volt a középkori egyházi bíráskodás kiterjedésének. Előadó ezután a középkori egyházi perjogtörténeti kutatás néhány szempontját és a középkori per egy-két sajátságát vázolta. A középkori egyházi és világi bíráskodást úgy kell elképzelnünk, mint amelyek egymás mellett állva, egymást kiegészítik. Figyelembe kell venni a hatáskör és az iletékesség sajátos középkori felfogását is. Ma a bírói hatalmat az egységes államhalalom egyik ágának szoikás tekinteni. Nem így a középkorban; az egyházi és világi bíróságok közötti határvonal megléte mellett a világi bíróságok nem tagozódtak be az egységes állami bírói hatalom organizmusába, hanem mindegyik hűbéresnek meg volt a maga bírói hatalma; bíróságaik illetékessége vagy hatásköre nem volt más, mint hatalmuknak emanációja. Jelentős haszonnal jár a perjogtörténet számára a gazdaságtörtének tanulmányozása is. Ez első pillanatra kevéssé érthető, ám ha arra gondolunk, hogy nem egy polgári eljárásjogi reform szükségletének hátterét az akkori gazdasági viszonyok ismerete nyújtja, máshogy vélekedünk. A régi magyar vagyonjogi per hosszadalmasságát, sokat vázolt nehézkességét mindjárt jobban megértjük, ha a rendi korszak gazdasági viszonyaira gondolunk. Előadó befejezésül a kánonjog atyjának, Gratiannak munkájából idézett. Humánum genus, az emberi nem az a két szó, amellyel a középkori kánonjog alapvető munkája kezdődik. Ennek a véletlennek szimbolikus jelentőséget lehet tulajdonítani: a kánonjog az emberi nemre, nemzetek felett állóan a nagy európai népcsaládra gondolt, a szent ágostoni orbis christianus javát kívánta előmozdítani, amikor a spirituálék mellett gyámolítólag szabályozása körébe vonta a temporális ügyek nagy számát. Az érdekes felolvasásért, amelyhez dr. Madarász István prelátus kanonok, kultuszminiszteri osztályfőnök, dr. Kérészy Zoltán egyetemi ny. r. tanár, dr. Degré Alajos, dr. Murarik Antal és dr. Bodis György szólt hozzá, dr. Illés József mondott köszönetet. 6052 Attila-nyomda részvénytársaság, Budapest, II. kerület, Szász Károly-utca 3-5. — Telefon: *150—080. Igazgató: KULCSÁR ANDOR.