Magyar jogi szemle, 1939 (20. évfolyam, 1-9, 11. szám)

1939 / 2. szám - Van-e tartási igénye a házasság alatt nem a férjtől származott gyermeknek?

59 különleges csoportérdekek ellenállásába, amelyek a hagyományos szabadságjogokra való hivatkozással követelnek az egyetemes érdekkel szemben oltalmat és érvényesülést. Részben ennek lehet tulajdonítani azt is, hogy nálunk a nagy tömegeik sok vonatkozásban még ma is idegenül s idegenkedve állanak az állammal és a közhatalommal szemben s nem látják benne az egyetemes nemzeti érdek kiteljesedését. Nem tudtunk még mindig arra az elvi magasságra emelkedni, hogy az állam valójában a nemzet önirányzó tevékenysége, hogy tehát az állam valójában nem más, mint a közjó szolgálatára szervezett nemzet. A szabadság negatív elemeinek és individuális vonatkozásainak túlhangsúlyozása azzal a veszéllyel is jár, hogy azt a látszatot kelti, mintha a XIX. század orthodox liberális világnézete legközelebb állna a magyar lélekhez és annak természetével összenőtt volna. Pedig a XIX. század liberálizmusa épúgy nyugatról, idegenből átszármazott eszmeáramlat volt, mint egyéb világnézettek, amelyek hatása alól nem tudtuk magunkat kivonni; nem magyar talajból nőtt ki s nincs gyökere ősi magyar nemzetfenntartó hagyományainkban; s nálunk ugyanazokból az okokból vezetett a társadalmi és gazdasági ellentétek kiéleződésére s ezzel együtt a nemzeti erők elernyedésére, mint egyebütt. Ezzel szemben igyekeztem rámutatni a szabadságnak arra a magasabbrendű fogalmára, amely a szabadságot a \öz erejében gyökerezőnek látja s azt a köz erejéből az egyesre is háruló hatalomként fogja fel. amely magasabbrendü fogalmat a legnagyobb magyar szellemek hagytak ránik örökségül, akik prófétai ihlettel jelölték ki a magyar élet követendő útját. VAN-E TARTÁSI IGÉNYE A HÁZASSÁG ALATT NEM A FÉRJTŐL SZÁRMAZOTT GYERMEKNEK?* Irta: Dr. Cziglányi Aladár sásdi kir. járásbiró. Arra a kérdésre, hogy mely gyermek után jár a Pp. 1. §. 1. pontja alapján érvényesíthető tartás? — azon feleletet, hogy a házasságon kivül született gyermek után, — oly értelemben szeretnénk megadni hogy a ..házasságon kivül született gyermek" megjelölés alatt nem ugyanazt alkarjuk érteni, mint ezen megjelölés alatt: ..törvénytelen gyermek." A törvénytelenség ugyanis annyira szorosan zárt. nem tágítható fogalmi kört alkot, amelybe az előre és taxatíve meghatározott kategóriákon kivül semmi egyéb nem vonható, míg a házasságon kívüliség fogalmi köre nem c^ak jogi, hanem ténylegesség! elemeket is foglal magában és ez alá a jogilag létező, de valóban fenn nem álló házassággal *Fe,jezet a szerzőnek ,,Tartásjo£ és a szociális elv" címen megjelenő könyvéből.