Magyar jogi szemle, 1939 (20. évfolyam, 1-9, 11. szám)

1939 / 2. szám

4_3 sadalom törvényes rendjének erőszakos felforgatására vagy megsemmisítésére irányul, hanem mindaz a mozgatom vagy szervezkedés is. amelynek céljaiból, módjából vagy bármilyen egyéb körülményéből kitűnik, hogy a törvényes jogrend törvényellenes úton való megváltoztatásának veszélyét rejti magában. Az említett újítás jelentősége kettős. Egyfelől beéri a törvény a felforgatás veszélyének meglétével; másfelől nem kívánja meg azt, hogy a mozgalom vagy szervezkedés erőszakos módon igyekezzék a jogrendet felforgatni, hanem elégségesnék tartja a büntethetőséghez azt is, ha a mozgalom vagy szervezkedés törvényellenes úton kívánja megváltoztatni a fönnálló jogrendet. E szakasz alá esik tehát minden olyan mozgalom vagy szervezkedés, amely nem az alkotmány értelmében arra hivatott törvényhozási tényezők törvényszabta formában megnyilvánuló akaratából, hanem más úton kívánja megváltoztatni az állam és a társadalom törvényes rendjét. Az állami rend megóvása végett szükséges büntetőjogi rendelkezésekről szóló, most taglalt 1938:XVI. t.-c. új és eléggé terhes feladatok elé állította a m. kir. Kúriát. Aránylag nagyszámú és mondhatni, fölöslegesen nagyszámú ügy került így a Kúria elé, mert indokoltnak bizonyult abbeli aggodalmunk, hogy a törvény szükség nélkül utal sok apró-cseprő ügyet a törvényszékek ötös tanácsa és ezokból a Kúria elé. Csak közvetve, minit a törvényes jogrend fenntartásának egyik eszköze érdekel bennünket az egyesülési szabadsággal elkövetett viszaélések megtorlásáról szóló 1938:XVII. t.-c. Ez a törvény az egyesülési szabadság alkotmányunkban gyökerező alapelvének épségben tartásával igyekszik gátat vetni az ezzel a szabadsággal űzött visszaéléseknek. Alaptétele a törvénynek az, hogy az egyesületi tagsági kötelezettségek vállalásának egyetlen jogszerű, nyilt és tisztességes módja —: maga az egyesületbe való belépés. Minden, ami a kötelezettségvállalás terén ezen a tényen túlmegy, ellentétben áll a nyíltság és a tisztesség követelményeivel. Éppen ezért tilos a törvény értelmében az illető párthoz, egyesülethez vagy szervezethez való tartozás, a vezetőség irányában való engedelmesség vagy más kötelesség megerősítésére esküt, fogadalmat, ünnepélyes Ígéretet vagy bármily más olyan nyilatkozatot megkívánni, amely lelkiismeretben lekötelezettséggel jár. Amely egyesület vagy szervezkedés tagjait lelkiismereti kényszer alá helyezi, a törvény értelmében tilossá válik és egyrészt l|£in tető jogi, másrészt közigazgatási hátrányoknak teszi ki magát. Az állami rend megóvása végett szükséges sajtójogi rendelkezésekről szóló 1938:XVIII. t.-c. nem lép föl azzal az igénnyel, hogy a sajtó terén mutatkozó összes visszásságokat orvosolja, hanem csupán arra szorítkozik, hogy fönnálló sajtójogunk két kirívó hiányosságát megszüntesse.