Magyar jogi szemle, 1939 (20. évfolyam, 1-9, 11. szám)

1939 / 1. szám - A vérvizsgálat és a természetes apaság kérdése

40 és helyességében megdönthetetlen jogeszme parancsszava értelmében odatartozik. A, tervezett intézkedésnek kétségtelenül az a rugója, hogy a bíráskodásnak bizonyítékokhoz kötöttsége gátlón és fékezőn hat nagyobb adók kivetésénél. Kimutatta az előadó, hogy a jövedelemadónál ez az aggály már csak azért sem áll fenn, mert itt az adóalap öszeállítása nagyobbrészt a már kivetett egyes hozadéki adók alapjából történik. Ami pedig az ú. n. látszatadót illeti, a jövedelemadó keretében, a helyzet az, hogy amennyiben külső ismérvek és az adózó életmódja nyilvávalóvá teszi, hogy a bevallott jövedelem ezt az életmódot fedezni nem tudja, a vonatkozó törvényes jogszabály értelmében a közigazgatási bíróság is megállapítja a nagyobb adóalapot. A bírói jogsegély megvonásának hátránya tulajdonképen nem a mamutjövedelmeket letagadókat, hanem az arra valóban rászorultakat érné. Nagyjában ugyanez a helyzet az általános kereseti adónál is. A társulati adót illetően pedig azért van tervbe véve a zsűri rendszer behozatala, mert ennél az adónál különleges szakértői kérdések is előfordulnak. Ez azonban erre nem lehet elég ok, mert szakkérdésekben szakértők adnak véleményt s ennek felülbírálása egyike a legfontosabb és leggyakoribb bírói feladatoknak. Nem lehet a közigazgatási bíróság hatáskörét kikapcsolni azért sem, mert — miként általában minden adónemben — ezekben az adónemekben is nap-nap után változatos és súlyos jogi kérdések merülnek fel, amelyeknek megoldására a laikus bíróság alkalmas nem lehet. Mindebből látható, hogy a szándékolt terv 'megvalósítása esetén fontos és az állampolgárokat gazdaságilag súlyosan érintő adókérdésekben végső fokon nem a mai független, jogászilag fegyelmezett és képzett közigazgatási bíróság, hanem a laikus és a kormányhatalomtól többé-kevésbé függő zsűri ítélkeznék. Ezeket a zsűriket ugyanis, miként azt a beruházási törvényből is látjuk, az adófelszólamlási bizottságok mintájára szerveznék meg. Az adófelszólamlási bizottságok az adókivetési rendszer mellett szükségesek és jó szolgálatot tesznek, de csakis az esetben, ha felettük áll a legfőbb ellenőrző fórum: a közigazgatási bíróság. Végül az előadó az adófelszólamlási bizottság célszerű és a jógii ndszernek megfelelő átalakítására vonatkozólag tett javaslatot. Az előadáshoz dr. Takách László és dr. Hódy János budapesti, továbbá dr. Bodnár Géza szegedi ügyvédek szólottak hozzá majd dr. Vargha Imre elnök tette meg részletes, nagy figyelemmel hallgatott megjegyzéseit. Végül elhatározta a szakosztály, hogy az előadásban felölelt rendkívül időszerű és nagyfontosságú témakomplexum részletes és beható megvitatása céljából az érdekeltségek bevonásával legközelebb szakértekezletet fog tartani. 5861 Attila nyomda részvénytársaság, Budapest. II. kerület, Szász Károly-utca 3—5. Telefon: 1-500-80. Igazgató: KULCSÁR ANDOR.