Magyar jogi szemle, 1939 (20. évfolyam, 1-9, 11. szám)

1939 / 1. szám - A vérvizsgálat és a természetes apaság kérdése

38 teles szabályból és a joggyakorlatból való kihámozásáig úgy elméleti, mint gyakorlati téren igen sok mondani valója van. A mű végén javaslatokat is tesz az ügynöki jog kodifikációjához. Hogy mily komolyan és behatóan foglalkozott szerző a témájával, mutatja az a bőséges hazai és külföldi irodalom, melynek jegyzékét külön közli. A munka épen 200 oldalra terjed és Gergely R. könyvkereskedésének kiadásában jelent meg. A magyar jog változása 1918—1938. Igen nagy szolgálatot tett az Országos Ügyvédszövetség a Felvidék jogászainak ennek a kis könyvnek összeállításával és kiadásával. Az elgondolás, amelyből ez a mű származott, kitűnő és elsőrendű célokat szolgál, mert a jogforrások megnevezésével rövid tájékoztatót találunk ebben a könyvben a legutóbbi 20 év alatt a magyar jogban bekövetkezett változásokról, De jelentőséget tulajdonítunk ennek a műnek azért is, mert a Felvidék jogászai szerető gondoskodást láthatnak benne az anyaország jogászai részéről. A nagy gonddal és hozzáértéssel készült gyűjteményben dr. Niaessny Mihály az alkotmány és közjogról, dr. rádóczi Boda Gyula és dr. ifj. Nagy Dezső a magánjogról, dr. káinoki Bedő Sándor a jelzálog-, a kereskedelmi-, a váltóés csekkjogról, dr. Nyulászi Alajos a fizetésképtelenségi, a tisztességtelen verseny-, a szabadalom- és iparjogról, dr. kisleéli Szalay Zoltán a büntetőjogról és bűnvádi eljárásról, dr. Vészi Mátyás a polgári peres eljárásról -s végrehajtási jogról, dr. alsóviszokai Gerlóczy Endre az ügyvédi rendtartásról, dr. Hindy Zoltán a társadalombiztosítási jogról, dr. Balthazár Géza az adókról és illetékekről írtak tanulmányokat. ELŐADÁSOK. Pap József előadása a Magyar Jogászegylet közgyűlésén. A Magyar Jogászegylet 1938. december 17-én tartotta dr. Degré Miklós m. kir. t. t., a budapesti kir. ítélőtábla ny. elnökének elnöklete alatt évi rendes közgyűlését, a melynek keretében dr. Pap József, a budapesti ügyvédi kamara t. elnöke, felsőházi tag tartott előadást „A harmadik német birodalom alkotmánya' címen. A kiváló előadó nemcsak ismertette a nemzeti szocializmus programmiát, lényegét s az azon felépült német birodalmi alkotmányt, hanem nagy történelmi tudással és éles jogászi elmével beható kritika alá is vette, különösen az alkotmányosság szempontjából, a nemzeti szocialista rendszert. Különösen nagy érdeklődést keltett az előadásnak az a része, mely a német nemzeti szocialista államban érvényesülő jogi szempontok ismertetésének volt szánva. Dr. Frank birodalmi miniszter szerint a jog nem más, mint a nép életéből kiinduló hatalom megnyilatkozása. Ezt a hatalmat rendezni és szervezni kell. mert nyers hatalom jog nélkül önkényre vezet. A nemzeti szocialista állam jogállamnak és ezen kívül rendállamnak vallja magát. A pozitív jogrendnek feladata ugyanis, hogy biztosítsa azt a rendet, a melyre az államnak és a jognak a népi élet funkciójánál szüksége van. A nem-