Magyar jogi szemle, 1939 (20. évfolyam, 1-9, 11. szám)

1939 / 11. szám - Csábítás, Jegyszegés és a Jog. Irták és összeállították: dr. Ungár Margit és dr. Hajnal Henrik. 1939. 171 l. [Könyvismertetés]

378 sági erőtényezők működésének hatása alatt. A felpanaszolt és ahhoz hasonló jelenségek keletkezéséhez sok egyéb oktényezőn kívül a megromlott házasságok felbontásának a szükségen túli megnehezítése is hozzájárult. Meg az a jogszabály is, hogy a kereső nőnek el kell hagyni állását, ha keresménye és a férjének keresete együttesen bizonyos összeget meghalad. Az efféléknek elég erős házasságtól elriasztó hatásuk van. Tehát ne nagyon csodálkozzunk! És ne legyünk olyan nagyon szigorúak! A ,, Be vezetés"-ben a nő erkölcsi kára megtérítése iránti igényének jogalapja tekintetében dr. Tóth György azt az álláspontot foglalja el, hogy: „ma már túlhaladottnak kell tekinteni azt a fogalmi kört, hogy a nőnek az erkölcsi kár azért járna, mert, „férjhezmenetele esélyeinek nagymérvű csökkenésével jövő sorsának és egzisztenciájának biztosítása jelentékenyen meg van nehezítve." Ez szerintem inkább az erkölcsi kár összegszerűségének a megbírálásánál lehet indok. A kár a nő ,,erkölcsi épségének a megsértése" miatt jár." (9. lap, 14. jegyz.) Ezzel szemben dr. Hajnal Henrik az I. részhez írt ,,Utmutatás"-ban mást ír. ,,Tudvalevő, hogy az erkölcsi kártérítés azért jár a nőnek, mert a csábítás folytán a férjhezmenési esélyei csökkennek." Ezt a bírói döntések megfelelő csoportjára utalással támogatja. Viszont rámutat azokra a határozatokra is, amelyekben a per előtti, v. alatti férjhezmenés eseteiben is megítéltetett a nő részére kártérítés. (19. lap.) Egyebütt1 már kifejezést adtam ama gyanúmnak, hogy erkölcsi és egyáltalán nem vagyoni kárt vagyoni szolgáltatással megtéríteni nem lehel. Most csak azt jegyzem meg, hogy a kár megtérítése csak ugyanolyan fajú, nemű, minőségű és mennyiségű dolgok szolgáltatásával történhetik, mint amelyekben a kárt jelentő hiány, fogyatkozás bekövetkezett. Vagy pedig olyan pénzösszeggel, amellyel a kár pótlására alkalmas eme dolgok megvásárolhatók. Azonban a nő ,,erkölcsi épségének megsértésé"-vei előállott becsületbeni, hírnévbeli stb. fogyatkozás pótlására nincsen alkalmas dolog és ez se pénzzel, se mással nem vásárolható meg és e fogyatkozás, hiány egyáltalán semmivel sem pótolható. Tehát ..az erkölcsi kár összegszerűségéiről szó sem lehet. A szerzők nagyon szép, nagyon jó és nagyon hasznos munkát végeztek e kitűnő könyvben. A gyakorlati jogász világos és szabatos útmutatást, pontos és részletes felvilágosítást, az elmélet embere pedig igen előnyösen használható demonstrációs anyagot talál benne. Dr. Kauser Lipót. * Dr. Kauser Lipót: A kártevés okozatosságáról, M. Jogászegylet Könyvtára. 20. köt., 10. I.