Magyar jogi szemle, 1939 (20. évfolyam, 1-9, 11. szám)

1939 / 7. szám - A magánjog Szovjetoroszországban

265 mert a csavargó gyermekhordák ennek az időnek dicsősége. A gyámságot nem egyes emberek, hanem az állítólag sokkal nagyobb szakértelemmel bíró szovjet gyámhatóságok látják el közvetlenül. Ennek a családjogi törvénynek még a szovjet megítélése szerint is nyilvánvaló hiányai hozták létre az 1926. évi és még ma is érvényben lévő családjogi törvényt. Ennek egyik fő elve, a férfinak és a nőnek teljes egyenjogúsítása. A nőt meg kell védeni attól, hogy a férfi kizsákmányolhassa és ezért részére megfelelő, a férfiéval azonos pozíciót kell biztosítani. A törvény rendelkezései szerint a házasság bejegyzése állami és társadalmi érdek és a személyi és vagyoni jogok érvényesítésének megkönnyítését szolgálja, úgy a házastársak, mint a gyermekek részére. A házasság bejegyzése kétségtelen bizonyíték a házasság fennállására (1. és 2. §§-o'k). Ez a törvény tehát a házasságnak az állami hatóságnál való bejelentését nem tekinti konstitutív, csupán deklaratív jellegűnek. A 7. és következő §§-ok szerint a házasfelek megtartják családi nevüket, vagy közösen valamelyiküknek a családi nevét vehetik fel. Mind a két fél megtartja állampolgárságát is s mind a kettő teljes szabadságot élvez foglalkozásának megválasztásában, vagy folytatásában. Közös háztartás vezetése nem kötelező, mindegyik házasfél szabadon választhatja meg lakhelyét. Mindegyik megőrzi saját vagyoni különállását. A házasság alatt szerzett vagyon azonban a házastársak közös vagvonává lesz és a házasság megszűnése után osztandó meg (10. §.). Ez a rendelkezés kiterjed azoknak a személyeknek a vagyonára is, akik, ha nincsenek is az állami hatóságnál házastársakként bejegyezve, ténylegesen házassági életközösséget folytatnak és egymást házastársaknak elismerik, vagy pedig a bíróság megítélése szerint életkörülményeikből őket házasoknak lehet tekinteni. (11. §.). A házasság fennállásának bizonyítására szolgál bíróság előtt, ha a házasság bejegyezve nincs, a közös háztartás, harmadik személyekkel szemben tanúsított magatartás stb. (12. §.). A munkaképtelen házastársat házastársa eltartani köteles. (14. §.). A házasságot bármelyik házasfél egyoldalú kívánságára is fel lehet bontani és azt az állami hivatalnál bejelenteni. Itt sem szükséges azonban okvetlenül a bejelentés, mert a házasság megszűnését az előbb tárgyaltakhoz hasonlóan lehet bizonyítani. Abból a sajátságos felépítésből, hogy a házasság kölcsönös megegyezésen és bejelentésen, de ugyanakkor tényleges együttélésen is alapulhat, állott elő az a, — egyébként vitatott, — felfogás, hogy Oroszországban tulajdonképen a poligámia is lehetséges. Brandenburgski szovjet jogi író épen ebből a lehetőségből álla-