Magyar jogi szemle, 1939 (20. évfolyam, 1-9, 11. szám)

1939 / 6. szám - A malomellenőrök és a forgalmiadóellenőrök illetményeink lefoglalása

220 Kétségtelen, hogy a malom- és forgalmiadóellenőri állás, nem rendszeresített és nyugdíjra nem jogosít, a felmondás és fegyelmi eljárás nélküli elbocsátás a hatósági funkció ellátására való vállalkozást közjogi jellegétől nem fosztja meg, s az elmondottakból kétségtelenül megállapítható, hogy mindazok, akik a forgalmiadó, váltság és a lisztforgalmiadó, váltság igazgatásával járó szakszerű tennivalók hivatásszerű ellátására vállalkoznak, közalkalmazottak, a pénzügyi közigazgatásnak alkalmazottai, s mintahogy a pénzügyi és egyéb közszolgálati alkalmazottak hivatali járandóságaiból az 1918:XXII. t.-c. 8. §-a szerint a bírói úton érvényesíthető követelések közül, csak tartásdíj követelés fejében lehet kielégítést keresni, azért indokolt, hogy az e törvény szempontjából ugyancsak közszolgálati alkalmazottaknak tekintendő forgalmi- és malomellenőrök hivatali járandóságaiból is csak a fenti törvénycikk figyelembevételével lehessen kielégítést keresni. Indokolt ez azért is, mert az 1918.XXII. t.-c. meghozatalakor a forgalmiadó- és a malomellenőri állás még rendszeresítve nem volt, s a törvényhozó annak idején e tekintetben nem rendelkezhetett. A végrehajtási joggyakorlat egyébként is a méltányosság elvénél fogva a vonatkozó részben, tág jogi térben mozog. Az újabb jogszolgáltatásunkban a szociális elvek fokozott mértékben hatolnak be egyes jogterületekbe, — a kor kívánalmainak megfelelően, — így csak indokolt, hogy ez a szociális tartalommal telített jogelv a közalkalmazottakat illetően hatékonyabban érvényesüljön még azért is, hogy a magyar közalkalmazott szociális helyzete, minden irányban védve legyen, — ami egyébként állami érdek is. Az említett törvény a magasabb, sőt a legmagasabb fizetési osztályba sorozott köztisztviselőket, ép úgy részesíti szociális jogvédelemben, mint a legkisebbet, — így csak természetes, hogy a forgalomiadóés malomellenőr alacsonyabb fizetési osztálynak megfelelő köztisztviselői körében, épúgy védve legyen a fenti szempontból, mint a többi állami tisztviselő. SZEMLE Láng-Miticzky Ernő és Hutás József kitüntetése. A Kormányzó ur Ő f őméltósága Láng-Miticzky Ernőnek, a budapesti kir. Ítélőtábla elnökének és Hutás Józsefnek a m. kir. Kúria másodelnökének a m. ikir. titkos tanácsosi méltóságot adományozta. A jogászi 'közélet e két kiváló reprezentánsát méltán ért legmagasabb kitüntetés az egész magyar jogászság körében osztatlan megelégedést keltett. A szegedi kir. ítélőtábla új elnöke. A Kormányzó ur ő főméltósága a szegedi kir. Ítélőtábla elnökévé dr. Muntyán Istvánt nevezte ki, aki eddig ugyanennél a bíróságnál tanácselnöki minőségben teljesített, a jogszolgáltatás terén kiváló érdemeket szerezve, szolgálatot.