Magyar jogi szemle, 1939 (20. évfolyam, 1-9, 11. szám)

1939 / 6. szám - Perújitás az alapperben mellőzött bizonyítékok alapján

209 szerezni, ha azok sikere a per érdemére befolyással lehet), akkor nincs ok arra, hogy azokat későbben 'a perújítás során meg ne szerezze a bíróság, annál kevésbé, mert ha a fél oly bizonyítékok alapján válik nyertessé a perújítás során, melyeket az alapper során is használhatott volna, iákkor az alapperbeli költségek alól nem mentesül, tehát az ellenfélre nézve a perújítás elrendelése nem méltánytalan. Felmerül az a kérdés is, hogy az érintett esetben a Pp. 563. §-ának 11. vagy 12. pontja alapján van-e helye a perújítás kérelmezésének. Mind a két pontban foglalt okból levonható elvekből következik ugyanis a perújítás megengedhetősége, teljesen világosan azonban egyik pont sem említi meg a tárgyalt kérdést, mint perújítási okot, mert a 11. pont oly bizonyítékról szól, melyet a fél az alapperben nem használt, a 12. pont pedig lényegében oly bizonyítékról szól, melyet használt, de a bíróság a megjelölt okokból mellőzött. Ezért 'látszik kézen fekvőnek a 12. pont alapján a perú jítás elrendelésének a ikérelmezése, habár ez oly mellőzött bizonyítékokról szól, melyeket a bíróság a 222. §. értelmében vagy a bizonyítás felvételre engedett idő sikertelen letelte miatt mellőzött, mégis az utóbbi eset tekintetében az ott hivatkozott szakaszok nemcsak szigorúan oly esetről szólnalk, mely esetben az idő sikertelen letelte miatt mellőzött bizonyítási indítvány alapján engedi meg a perújítást s tehát a 12. pont esetleg tágabban is értelmezhető volna. Ha azonban a Pp. 563. §-ának 12. pontjában körülirt perújítási ok alapján annak tágabb értelmezésével sem lehet helye perújításnak a tárgyalt esetben, úgy a 11. pont alapján annak helyt kell adni. A bizonyítási indítvány ugyanis két részből áll: a tény megjelöléséből, amit a fél igazolni ikiván és a bizonyíték megjelöléséből. Ha a fél csak a bizonyítékot jelölte meg, akkor tulajdonképen (perrendszerű) bizonyítási indítványt elő sem terjesztett, mert annak egy alkotó eleme hiányzott s csak a hiány pótlásával váliik az teljessé — és így lényegében új bizonyítási indítványról van szó, olyanról, melyet a fél még „nem használt," mikor a már említett bizonyítékokat a perújítás során a tények megjelölésével kapcsolatban ajánlja fel. A bizonyíték használt* nak, helyesen ugyanis csak akkor tekinthető, ha azt szabatosan, a bizonyítani 'kivánt tények megjelölésével úgy ajánlja fel, hogy az a bíróság által is használható legyen, de SL kérdéses esetben a bíróság nyilván épp azért mellőzte a felajánlott bizonyítékot, mert a tény megjelölése nélkül az felhasználható nem volt. Figyelembe 'kell venni a kérdés eldöntésében azt is, hogy a miniszteri indokolás szerint, „a fél az alapperben fel nem hozott új tény vagy bizonyíték alapján ikorlátlanul élhet perújítással," tehát ia törvényt nem megszorítólag, hanem kiterjesztőleg kell értelmezni és ha a 'bizonyíték megszerzését a bíróság mellőzte, mert a fél nem hozta kapcsolatba az egyébként már előadott ténnyel, akkor midőn azzal kapcsolatba hozza — már új elő-