Magyar jogi szemle, 1939 (20. évfolyam, 1-9, 11. szám)

1939 / 5. szám - Nevelés a fegyházban

191 Szerző a tárgykörben felmerülhető összes problémákat a legnagyobb lelkiismeretességgel és éleslátással felkutatja. Alig lehet elképzelni, hogy e tárgykörben mily sok érdekesnél érdekesebb, probléma merül fel. E tekintetben csak példaképen utalok e kísérletről (322—325. pont), a törvényváltozásról (348—354. pont), és a ne bis in idemről (371—375. pont) szóló fejezetekre. Szerző alapos elméleti felkészültséggel rendelkezik. Ezt elárulja munkája, melynek egyes fejezetei kizárólag tudományos jellegűek. Ilyen például a büntető jog idegen fogalmairól (22— 25. pont), vagy a büntetőjog módszeréről (26—47. pont) szóló fejezet. Bár ezek szerint szerző nagy előszeretettel foglalkozik elméleti kérdések fejtegetésével, mégis nem hanyagolja el a gyakorlati kérdéseket sem, sőt amint reá fogok mutatni, azokkal is nagy hozzáértéssel foglalkozik. Munkáján látszik, hogy szerző nagy, elméleti képzettségű gyakorlati jogász, ő is ama jogászok közé tartozik, akik a gyakorlati életből vonulnak e tudományos világba s a jogi irodalomba. igy indult meg nem egy kiváló magyar büntetőjogász fényes pályafutása. Szerző kihoz mindent, amit e tanulmány tárgyköréből ki lehet hozni. Az általa tárgyalt minden egyes kérdésnél tüzetesen ismerteti a vonatkozó kül- és belföldi irodalmat, s ezzel sokoldalú olvasottságot árul el. Az irodalmi nézetek ez isimertetése azonban nem száraz megszólaltatás, mert szerző itt is tesz figyelemreméltó észrevételeket. Az irodalmi felszólalások ismertetére után pedig minden egyes kérdésre vonatkozólag előadja saját álláspontját. Szerző nézetét nem minden kérdésben osztom, ami egészen természetes, mert hiszen a tárgyalás alá vett kérdések túlnyomó része vitatható. Sőt lehetséges az is, hogy azokban a kérdésekben, mikben nem követem szerzőt, a kérdéssel való behatóbb és tüzetesebb foglalkozás szerző álláspontjára fog vezetni. Hiszen a munkában tárgyalva van számos kérdés., mikkel a magyar bírói gyakorlat ez ideig egyáltalában nem foglálkozott, s amelyek ebből kifolyólag a gyakorlati büntető jogászokat szintén nem foglalkoztatták. De ha nem is merném magamat mindenben azonosítani szerző nézetével, mégis azt kiemelem, hogy szerző minden ponton tüzetesen megindokolja, álláspontját. A gyakorlati jogászt legközelebbről a munka Utolsó része érdekli. Nem hiába adta szerző ennek a résznek a gyakorlati kérdések" címet. E rész fejezeteiben szerző kizárólag gyakorlati kérdésekkel foglalkozik. Ismerteti a Kúria gyakorlatát, szembe állítja egymással az ellentétes határozatokat, és reá mutat a joggyakorlat ingadozásaira. A gyakorlatbam felmerült minden kérdésre, sőt majdnem a Kúria minden vonatkozó határozatára megteszi észrevételeit, s ismerteti a vonatkozó irodalmi felszólalásokat. Észrevételei mind találóak.