Magyar jogi szemle, 1939 (20. évfolyam, 1-9, 11. szám)

1939 / 4. szám - Néhány szó az angol sajtójogról

123 nak adni a gazdag angol polgárnak, hasznos tőkebefektetésre. Különösen az értékpapírok árfolyamának szédelgő felhajtásával és még inkább bizonyos kétes pénzügyi vállalkozásoknak reklamirozásával kapcsolatban, a pénzügyi sajtó szerkesztője mindig kényelen szem előtt tartani azt, hogy — a mai jogállapot szerint — ha dicsér, úgy abból semmi baj sem származhaük, mert • a rászedett tőkebefektetőnek semmiféle jogsegély nem áll rendelkezésére, míg ha bírálatot gyakorol, a legjelentéktelenebb ténybeli tévedés is súlyos kártérítési kötelezettségbe sodorhatja. A Birodalmi Sajtó Egyesület (Empire Press Union) 1936-ban új libel javaslatot dolgozott ki, amelyet 1937-ben még átdolgozott, hogy ezt a Parlaiment valamelyik magánképviselő tagja (priváté member) törvényjavaslat formájában a Házban alkalomadtán benyújtsa. A javaslat a 'létező joggal való legsúlyosabb visszaéléseket, és pedig különösen azt az állapotot kívánja kiküszöbölni, hogy könnyelmű, aranyásó, zsaroló és akadékoskodó kártérítési keresetet oly könnyen lehessen indítani. E célját a javaslat azzal kívánja elérni, hogy felperesnek kötelességévé teszi, ha rágalmazás alapján kártérítési keresetet akar indítani és megnyerni, hogy tényleges kárát bizonyítsa. Árúk becsmérlése, befeketítés (Slander of Goods). Az egyén jogainaTs oltalmára irányuló törvényes korlátozások között kevésbbé ismeretes jogintézmény az árúkkal való vonatkozásban elkövetett rágalmazás, befeketítés miatti eljárás. A valaki által eladott vagy forgalomba hozott árúkra vagy gyártmányokra vonatkozó, és az eladó vagy forgalombahozónak kárt okozó valótlan állítás oly jogtalan cselekedet, amelyre a sértett kártérítési keresetet alapíthat. A hitel és gazdasági jóhírnév a személyes becsületnek gazdasági oldala és azért ez is rágalmazási kártérítési kereset. A felperesnek azonban ez esetben perrendszerűen bizonyítania kell, hogy az állítás valótlan, hogy rosszakaratúkig tétetett közzé, hogy tényleg saját gyártmányára vonatkozik és hogy valóban károsodást vagy veszteséget okozott neki. Tekintettel e feltételek bizonyításának nehézségeire, ilyen kereset Angliában csak ritkán indul. Érdekes eset volt a közelmúltban az a per, amelynek során az esküdtszék jelentékeny kártérítési összeghez juttatta a dohánykereskedő felperes céget a regényíró alperessel szemben azon az alapon, hogy az író könyvében egy szereplő azt mondja a másikna!k: ,,Ugyan, hogy szívhatod azt az ocsmány Flor de Dindeguls szivarkát? A fentiekben vázoltam röviden az angol sajtószabadság jogi korlátait. Kérdés azonban, nem-e sorolható ide — habár nem is jogi, hanem tényleges és gyakorlati szempontból — még egy sajtószabadságeHenes tényező, vagyis a tőke túlhatalmasodása, egyes kezekben való fölhalmozódottsága, vagyis az egészségtelen kapitalizmus. A monstre-kapitalizmus és vagyonképződés Angliában oda vezetett, hogy manapság az egész angol időszaki sajtó,