Magyar jogi szemle, 1939 (20. évfolyam, 1-9, 11. szám)

1939 / 3. szám

91 törvényben meghatározott bűncselekmény tényálladékát, ha azt a közleményt valamely katonának tényleg megmutatják. c) A hivatali titoktartásról szóló törvények. A hivatali titoktartásról szóló első törvényt 1889-ben hozták Angliában. E törvény hozatalára egy bírósági eset adott okot, amelyiknél az eljáró bíróság úgy találta, miszerint az angol jogrendszerben nincsen törvényes alap eljárás folytatására oly külügyminisztériumi irnok ellen, aki az angol-orosz megállapodás részleteit elárulta a „Globe" című újságnak. A jelenlegi jogállapot az 191 l-es és 1920-as törvényeken alapul. Az 1911. évi törvény rendelkezései szerint büntetendő cselekményt követ el az, aki kézhez vesz vagy közzétesz valamely okiratot, feljegyzést vagy vázlatot, ha tudja, vagy a kézhez kapás idején okszerűleg felteheti, hogy bizalmas természetű okmányról van szó, hacsak ki nem tudja mutatni, hogy akarata ellenére vette azt kézhez. Bár e törvény elsősorban közjogi titkokat kíván védeni, mégis rendelkezései alapján szabott ki a bíróság fogházbüntetést a „Daily Mail" egyik tudósítójára, aki illetéktelenül előzetes értesülést szerzett bizonyos végrendeletek tartalmáról a Somerset House-ban, vagyis azon hivatalban, ahol a hagyatéki bíróság (Probate Court) őrizetében lévő végrendeletek vannak elhelvezve. Az 1920.-i törvény 6. §-a alapján mindenki köteles, hogy bármely birtokában lévő felvilágosítást megadjon, a törvénybe ütköző bűncselekmény fennforgása vagy gyanúja esetén. Ez az egyedüli eset, amelynél a szerkesztő kényszeríthető arra, hogy elárulja a hivatalos titkot felfedő, inkriminált cikket írt munkatársa nevét. Megjegyzendő azonban, hogy oly esetben, amikor a sajtó anélkül, hogy annak tudatában volna és azt szándékosan tenné, hasábjain bizonyos államtitkot felfed, pl. valamely katonailag tilos hely fényképét közli, ami már megtörtént, az ügyet az illetékes minisztérium ügyosztálya és az érdekelt hírlap között tapintatosan — bírói eljárás igénybevétele nélkül — intézik el. Annak, hogy a hivatali titokról szóló törvények alapján az angol lapok fontos híradástól, az adott esetben, eltilthatok, érdekes példája történt 1935. őszén, amikor a brit sajtó egy szót sem közölt a brit tengeri hajóhad hatalmas összpontosításáról a Földközi tenger keleti medencéjében. Ad 3. A vallás és közerkölcs védelmére szóló sajtókorlátozások (Blasphemous Libel). A vallás és közerkölcs védelmére szolgáló jogszabályok a régi egyházi bíráskodás maradványai. Az eretnekségről szóló régi törvényekben gyökereznek, amelyek alapján 1612-ben égettek el utoljára angol állampolgárt. A mai jogállapot szerint a nagyközönség jóerkölcsét a sajtó-megmételyezéssel szemben különböző szokásjogi és törvényes rendelkezések oltalmazzák, amelyek eltiltják bárminő istenkáromló vagy trágár dolognak, a nagyközön-