Magyar jogi szemle, 1938 (19. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 2. szám - Dr. Ibrányi István: A törvényes öröklés az olasz magánjogi Kódextervezetben

75 munizmus letörésére vonatkozó törvény"; 23. Bolívia: ,,a kommunizmus leküzdésére vonatkozó törvény" (1936. október.); 24. Brazília: ,,a politikai és a társadalmi rend ellen irányuló bűntettekről szóló törvény" (1935. április 4.); 25. Chile: „az állam rendjének és biztonságának védelméről szóló törvény" (1937. február 9.); 26. Kuba: .,a köztársaság védelméről szóló törvény" (1934. március 6.); 27. Ecuador: ,,a társadalom védelméről szóló törvény" (1936. december 1.); 28. Paraguay: ,,a társadalom védelméről szóló törvény" (1932. december 28.); 29. Peru: „a közbiztonság védelméről szóló törvény" (1937. február 19.). E felsorolás természetesen nem kimerítő, csupán tájékoztatás kíván lenni s célja: az érdeklődés felkeltése a külföldi büntetőjogfejlődés megismerése és az összehasonlító büntetőjogtudomány művelése iránt. Schönke pompás tanulmánya kitűnő bevezetésül szolgál. Dr. Ibrányi István: A törvényes öröklés az olasz magánjogi Kódextervezetben. A Magyar Jogászegylet összehasonlító jogi szakosztályában 1937. december 18-án tartott előadás. A jogszabályalkotás terén a kérdések két szempont köré csoportosíthatók: az alaki szempont köré, mely azt vizsgálja, hogyan jön létre a törvény, melyek annak történeti előfeltételei, szükségszerűségének okai; s az anyagi szempont köré, mely a jogszabály tartalmával, annak belső felépítettségével s az ezzel felmerülő tudományos problematikával foglalkozik. Nézzük e két szempontból az olasz magánjogi törvényhozást. A ma érvényben lévő olasz magánjogi Kódex, melyet II. Viktor Emánuel király 1865-ben az olasz királyság akkori fővárosában, Firenzében szentesített, az 1804-iki Code Napoléon hatása alatt készült el, mint a XIX. század legtöbb magánjogi törvénykönyve s hivatva volt a politikailag egységessé vált Itáliát jogszabályok terén is egységesíteni. Itáliában azidőtájt ugyanis, a szerint, hogy az egyes részek politikailag milyen fennhatóság alatt állottak, az Albertin Kódex, a 2 Siciliai, a Pármai, az Estensei és az osztrák polgári törvénykönyv volt a tételes jogszabály. Az 1866-ban életbe lépett új olasz Kódex rövid idő után a tudományos kritika központjába került; a politikailag is egységessé vált olasz szellem kifogásolta és támadta a francia hatást s több irányban reformot sürgetett. E reformtörekvések alapelveit Cimbali foglalta rendszerbe s fejtette ki jogfilozófiai alapon; Cimbali a Code Napoléon individualisztikus felépítésének utánzását hibáztatta, mert szerinte az individualisztikus periódus már befejeződött s új korszak kezdődik. Az új korszak követelményeinek pedig a Code Napoléon elvei alapján nem lehet eleget tenni. — E törekvések eredményekép 1906-ban kir. dekrétum a magánjogi törvényhozás generális reformjára külön bizottságot állított fel; ennek a világháború alatt s az azt követő években megakadt kodifikációs munkáját a fasizmus erős kézzel karolta fel és a bizottság 1937. évre elELŐADÁSOK.