Magyar jogi szemle, 1938 (19. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 2. szám - Tájékoztató a földkerekség legújabb büntetőjogfejlődéséről

73 Portugália; megjegyzendő azonban, hogy ez államok büntetőtörvénykönyve — kettő kivételével — 1878. után keletkezett. Európán kívül, a földkerekség minden részén találkozunk új büntetőtörvénykönyvekkel. Még a büntetőjogi kodifikáció eszméjétől elzárkózó brit világbirodalom egyes részein is, így a dominiumok közül Canada (1927), valamint Ausztrália egy-két állama, továbbá az egyes gyarmatok közül: Gambia (1933), Kenya (1930), Észak-Rhodesia (1930), Nyassaland (1929), Tanganyika-Territorium (1930), és Uganda (1933—35.) területén új büntetőkódex (Criminal Code, Penal Code) lépett életbe. Nagyobb jelentőséggel bír a közép- és délamerikai büntetőjogi reformmozgalom, mely már eddig az államok egész sorában új büntető-kódexet hozott létre; így: 1. Argentína (1921. október 29.; 1936. augusztus 28.-án az igazságügyminiszter bizottságot küldött ki a btk. reformjának előkészítésére), 2. Costa Rica (1924. április 22. — 1924. július 1.), 3. Kuba (1936. április 4., életbelépését az 1936. október 7.-i törvény két évre felfüggesztette), 4. Guatemala (1936. május 5.), 5. Kolumbia (1936. április 24. — 1937. január 1.), 6. Panama (1922. november 17.), 7. Peru (1924. július 28.), 8. Uruguay (1933. december 4. — 1934. július 1.), 9. Venezuela (1926. július 6.). Továbbá említendő Mexico (1931. augusztus 14.) és a Fülöp-szigetek (1932. január 1.) életbeléptetett büntetőtörvénykönyve. Az ázsiai államok új kódexei közül felemlítem 1. Afganisztán (1924—25.), 2. Irak (1919. január 1.), 3. Irán [(1926. január 13.) általános rész, és (1926. január 27.) különös rész], 4. Kina (1935. január 1. — 1935. július 1.), 5. Manchoukuo (1937. január 1. — 1937. április 1.) és 6. Sziám (1925.) büntetőtörvénykönyvét. Az európai, a tengerentúli és az exotikus államokban egyaránt érezhető büntetőjogi reformmozgalom ez eredményeinek bemutatása, — hozzávéve még azt, hogy az itt fel nem sorolt államok jórésze is tevékenyen foglalkozik btk-ének reformjával — nem lehet közömbös az 1878. évben létrejött, számtalan törvénnyel módosított, kiegészített és alapelveiben is átalakított magyar büntetőtörvénykönyv több mint húsz évvel ezelőtt megszakadt reformmunkálatainak időszerűsége és mielőbbi folytatásának jogkultúrális szükségessége szempontjából. * A modern büntetőjogfejlődés egyik legjellemzőbb célkitűzése a közösség érdekeinek, az állam és a nemzet eszmei értékeinek fokozottabb büntetőjogi oltalma. Az utolsó husz évben szinte minden állam, politikai berendezkedésre és államformára való tekintet nélkül, u. n. államvédelmi törvények alkotásával igyekezett pótolni és kiegészíteni a régebbi egyoldalúan individualisztikus büntetőjogszemléletből fakadt hiányosságokat és mulasztásokat, a büntetőjogi államönvédelem hatályosabb kiépítésével védekezni a forradalmi erőszak, a politikai terror, a nyilt vagy földalatti társadalomrobbantó aknamunka és a világszerte fel