Magyar jogi szemle, 1938 (19. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 2. szám - Ismét a törvényes zálogjogról

70 hogy kártérítési perekben nem ritka a négy-ötjegyű fontösszegű kártérítés, de nem tudja, hogy mily nehéz a kártérítési jogalapot bizonyítani, mily tisztán kell annak fennforognia, hogy a kártérítési kötelezettség megállapíttassék. Ily körülmények között jogásztársadalmunk előtt új, széles perspektívát nyit meg az a két angol jogról szóló magyarnyelvű tanulmány, melyek csaknem egyidőben hggyták el a sajtót. Csánk Béla művét szerényen „Adalékok "-nak nevezi, holott könyve több ennél: az angol bírói és ügyvédi szervezet, a polgári peres és fellebbviteli eljárás, valamint ezek költségeinek beható feldolgozása. Az angol bíróságok alkotmányjogi helyzetének áttekintő ismertetése után (I. fejezet), az angol ügyvédség sokat vitatott bifurkációját (solicitor-barrister) és a bírák helyzetének ismertetését a II. fejezetben adja, amely ezeket, a kontinentális jogász előtt rejtélyes, intézményeket élesen megvilágítja. A következő fejezet az egyes bíróságokat ismerteti, melyek a szerző jóvoltából középkori hangzású nevük és rendszertelen voltuk ellenére is tisztán állnak elénk. A IV. fejezet az angol előkészítő eljárást, a közbeszóló intézkedéseket és az érdemleges eljárást, az V. fejezet pedig a perorvoslati szakot tárgyalja. Befejezésül néhány jellegzetes statisztikai adat az angol perköltség kérdéseiről is tájékoztat. Csánk ár., aki könyvéből kitünőleg az angol jogot Angliában éveken át tanulmányozta, kitűzött célját mindenben elérte. Könyve igen alapos, rendszere áttekinthető, világos stílusa nehéz témáját élvezhetővé és mindvégig érdekessé teszi. Aki az angol törvénykezési jogot, annak kifejlődését és érvényesülését megismerni kívánja, nem fordul hiába Csánk dr. könyvéhez: megbízható eszközt talál benne. ///. Szladits Károly elsőízben dolgozta fel magyar nyelven az angol jog kútfőit. A nagy részében kodifikálatlan angol jog, annak sajátos intézményei érthetetlenek a külföldi jogász előtt, ha nincs a kezében biztos kalauz, mely irányítja a források gyakran ködös útvesztőiben. ///'. Szaldits Károly könyvében tisztán állnak előttünk a „Comraon Law", az angol jog törzse, az ,,Equity", az előbbiből és amellett kifejlődött „méltányos jog" szabályai. Látjuk a fejlődés fokait, követni tudjuk azokat és megismerjük a „trust"-öt, ezt a ma különös fontosságú intézményt, amelyet a szerző igen helyesen ,,az angol-szász jog alapvető sajátosságának" nevez. Aki az angol jogot alaposan akarja megismerni, annak két jogterülettel feltétlenül tisztában kell lennie, ezek: az ingatlan jog és a ,,trust" intézménye. Az ,,Equity Looks to the intent rather than to the form" tételéből alakult ki a Common Law rideg szabályainak enyhítését célzó, azokat kiegészítő, sőt gyakran leromboló „trust", melynek kialakulását plasztikusan látjuk ifj. Szladits dr. könyvéből. Ez a könyv, szemben sok más forrásgyűjteménnyel, nem ollóval készült, hanem közvetlen forrástanulmányok eredménye: világos és rövid vezér-