Magyar jogi szemle, 1938 (19. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 1. szám - Az olasz büntetőtörvénykönyv

32 sékelt cumulatiót nem ismeri. Az összbüntetést az egyes bűncselekményekre alkalmazandó büntetések együttes tartamával egyenlő időtartamban kell kiszabni, ha pedig az elkövetett bűncselekmények különböző időleges szabadságvesztésbüntetést vonnak maguk után, ezek elkülönítve s teljességükben alkalmazandók. Az alaki halmazatot ismeri a kódex (81. §.). De menynyiben? Arra egyszerűen az anyagi halmazat szabályait alkalmazza. Az italos állapotban elkövetett bűncselekmények tekintetében szintén szigorúan rendelkezik. Kimondja ugyanis, hogy a részegség a beszámíthatóságot nem zárja ki (92. §.), sőt szokásszerű ittasság esetére a büntetés emelését rendeli el. (94. §. 1. bekezdés.). Szemérem elleni bűncselekmény esetében tettes nem hivatkozhatik mentségül arra, hogy sértett koráról tudomással nem bírt (539. §.). Rágalmazás és becsületsértés esetében valóság bizonyításának helye nincsen (596. §.). E helyett sértett és sértő becsületbíróság elé vihetik az ügyet. Az ez iránti megegyezés azonban a magánindítvány visszavonásának tekintendő (597. §.) s így a büntető eljárás megszüntetését vonja maga után. A sajtójogi fokozatos felelősséget a kódex fenntartja, azonban fokozza a felelősséget annyiban, hogy időszaki sajtótermék esetében szerző felelőssége mellett feltétlenül felel a szerkesztő is (57. §.). A most ismertetett rendelkezések a bűncselekmény elkövetőjének terhére szolgálnak. A kódexnek azonban számos más rendelkezése is van, mely figyelmet érdemel. Csak néhány rendelkezést kívánok megemlíteni. A bűncselekmények hármas felosztását a kódex mellőzi. A büntetendő cselekményeknek csak két csoportját ismeri: a bűntetteket és kihágásokat (39. §.). Törvénybe iktatja a közvetett tettesség egy alakját, azt t. i., ha valaki másnak a tévedését használja fel a büncsleekmény el követésére (48. §.). Az alkalmatlan kísérletet nem bünteti (49. §. 2. bek.), a nélkül, hogy megkülönböztetne abszolút és relatív alkalmatlanság között. A végszükség körét erősen kiterjeszti s a fogalmat szabatosan írja körül (54. §.). A B. T. K. 79. §. 3. bek. szerinti büntethetőséget kizáró okot a kódex nem ismeri. De a jogos védelem, a jogos fegyver használat és végszükség határának gondatlan túllépése esetében a gondatlan bűntettre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, ha a cselekmény a törvény szerint gondatlanságból elkövetett bűntettként minősül (55. §.). Nyilvánvaló tehát, hogy más bűncselekmények esetében a határok gondatlan túllépése büntetlenséget von maga után.