Magyar jogi szemle, 1938 (19. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 1. szám - Az olasz büntetőtörvénykönyv

32 sékelt cumulatiót nem ismeri. Az összbüntetést az egyes bűn­cselekményekre alkalmazandó büntetések együttes tartamával egyenlő időtartamban kell kiszabni, ha pedig az elkövetett bűn­cselekmények különböző időleges szabadságvesztésbüntetést vonnak maguk után, ezek elkülönítve s teljességükben alkalma­zandók. Az alaki halmazatot ismeri a kódex (81. §.). De meny­nyiben? Arra egyszerűen az anyagi halmazat szabályait alkal­mazza. Az italos állapotban elkövetett bűncselekmények tekinteté­ben szintén szigorúan rendelkezik. Kimondja ugyanis, hogy a részegség a beszámíthatóságot nem zárja ki (92. §.), sőt szokás­szerű ittasság esetére a büntetés emelését rendeli el. (94. §. 1. bekezdés.). Szemérem elleni bűncselekmény esetében tettes nem hivat­kozhatik mentségül arra, hogy sértett koráról tudomással nem bírt (539. §.). Rágalmazás és becsületsértés esetében valóság bizonyításá­nak helye nincsen (596. §.). E helyett sértett és sértő becsület­bíróság elé vihetik az ügyet. Az ez iránti megegyezés azonban a magánindítvány visszavonásának tekintendő (597. §.) s így a büntető eljárás megszüntetését vonja maga után. A sajtójogi fokozatos felelősséget a kódex fenntartja, azon­ban fokozza a felelősséget annyiban, hogy időszaki sajtótermék esetében szerző felelőssége mellett feltétlenül felel a szerkesztő is (57. §.). A most ismertetett rendelkezések a bűncselekmény elköve­tőjének terhére szolgálnak. A kódexnek azonban számos más rendelkezése is van, mely figyelmet érdemel. Csak néhány ren­delkezést kívánok megemlíteni. A bűncselekmények hármas felosztását a kódex mellőzi. A büntetendő cselekményeknek csak két csoportját ismeri: a bűn­tetteket és kihágásokat (39. §.). Törvénybe iktatja a közvetett tettesség egy alakját, azt t. i., ha valaki másnak a tévedését használja fel a büncsleekmény el követésére (48. §.). Az alkalmatlan kísérletet nem bünteti (49. §. 2. bek.), a nélkül, hogy megkülönböztetne abszolút és relatív alkalmatlan­ság között. A végszükség körét erősen kiterjeszti s a fogalmat szabatosan írja körül (54. §.). A B. T. K. 79. §. 3. bek. szerinti büntethetőséget kizáró okot a kódex nem ismeri. De a jogos védelem, a jogos fegyver használat és végszükség határának gondatlan túllépése esetében a gondatlan bűntettre vonatkozó rendelkezéseket kell alkal­mazni, ha a cselekmény a törvény szerint gondatlanságból el­követett bűntettként minősül (55. §.). Nyilvánvaló tehát, hogy más bűncselekmények esetében a határok gondatlan túllépése büntetlenséget von maga után.

Next

/
Thumbnails
Contents