Magyar jogi szemle, 1938 (19. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 1. szám - Megjegyzések az új német részvénytörvényhez

13 az állam ellen elkövetett cselekményekben nem részes részvényeseket nem lehet büntetni. A részvényesek felelőssége minden részvénytársaságban legalább a betétük erejéig terjed. Ebben a vonatkozásban a részvényes betétje sorsának kockáztatásával felelős azért az ügyvitelért, amelyet a részvénytársaság gyakorol, annál is inkább, mert akár közvetve, akár közvetlenül, a részvényes választja azokat a személyeket, akik a részvénytársaságot irányítják. Ha tehát a személyes felelősségét az okozati összefüggés hiánya miatt nem lehet megállapítani, kétségtelen, hogy a közvetett felelőssége a fentiek és a cupla in eligendo elve alapján fennáll. 6. Látszólag sokkal erőteljesebben érvényesíti a német törvény a harmadik birodalom világszemléletét, a részvénytársaság belső szerkezetének átépítésében. A törvénynek az a nyilvánvaló kiindulási pontja, hogy az az alkotmányos szemlélet, amelyben az eddig élő részvényjog a részvényesek összességét tette a részvénytársaság urává és a többség akaratának érvényesülését a rész vény jog vezérgondolatává, a részvénytársaság történeti fejlődése folyamán meghaladottá vált. Ezzel szemben két különféle típusú részvénytársaság képződött. Az egyik a részvénytársaság uralására szövetkezett részvényesek (u. n. majoritás) által vezetett vállalat. Olykor ezek a szövetkezett részvényesek kisebbséget képeznek a nagy vállalatnak ismeretlen, szervezetlen, szétszóródott részvényes tömegeivel szemben. A másik típus az a részvénytársaság, amelyet a részvénytársasági bürokrácia tart kézben, a hivatalnoki karból felemelkedett széleskörű ügyismerettel és a vállalat kapcsolataival rendelkező igazgatók. Ezek a részvénytársaságban irányító és döntő befolyásukat az affiliált vállalatok útján megszerzett saját részvényekkel, megszervezett bank szavazatokkal esetleg saját személyes érdekeltségük nem mindig legitim úton való kiépítésével biztosítják. Ez az utóbbi részvénytársasági típus, ahol az egyik részvénytársaság tartja tárcájában a másik részvénytársaság részvényeit, kialakította a I'athenau (Vom Aktienwesen 1922.) által propagált ..Unternehmen an sich", az önmagában létező vállalat fogalmát. A német törvény a valóságos belső lényeg és a külső alkot- , manyos forma közötti ellenmondások megszüntetését két irányban kísérli meg. Az egyik az anonimitás mögött irányító befolyást gyakorló személyek felelőségének a szabályozása, egyben a részvényesek egymás iránti szolidaritásának érvényre juttatása, a másik pedig a részvénytársaság életében olyan nagy fqrhtossággal bíró állandó vezetés zavartalan biztosítása. ( Nem lehet vitatni, hogy ezek az alapelvek helyesek, mert, minden olyan törekvés helyes, amely az élet és jogviszonyok hi-;