Magyar jogi szemle, 1938 (19. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 1. szám - Megjegyzések az új német részvénytörvényhez

11 bályok által célzott gazdasági eredmény bekövetkezett-e. Az alaki ellenőrzés tehát érdemi ellenőrzéssé is változott. Ez anynyit jelent, hogy az irodalom által szükségszerűnek jelzett és már az 1931. évi szeptemberi u. n. szükségrendelettel megvalósított materiális revízió végrehajtásában nemcsak a részvénytársaság szervi cselekvéseit végző tényezők (igazgatóság, felügyelő bizottság), valamint magát az ellenőrzést végző, de a vállalattól független könyvvizsgálók (Prüfer) vesznek részt, hanem maga a cégbíróság is. A cégbíró szerepét a törvény indokolása úgy foglalja össze, hogy ő a jognak az őre, és a nyilvánosság védelmezője (Wahrer des Rechts und Schützer der Öffentlichkeit). Ebben a vonatkozásban a törvény olykor túl sokat kö vetél a cégbírótól, amire éppen a 31. §., amellyel kapcsolatban a törvény indokolása a fentieket mondja — szolgáltat az alapi tásra vonatkozó vizsgálatának terjedelmére érdekes adatokat. (,,Das Gericht kann die Eintragung auch ablehnen, wenn die Gründungsprüfer erkláren, oder wenn es offensichtlich ist, dass der Gründungsbericht, oder der Prüfungsbericht der Mitglieder des Vorstandes und des Aufsichtsrats unrichtig, oder unvollstándig ist, oder den gesetzlichen Vorschriften nicht entspricht, oder dass die für eingelegte oder übernommene Gegenstánde gewáhrten Leistungen unangemessen hoch sind. Es soll den beteiligten vorher Gelegenheit gebén den Beanstandungen abzuhelfen.") Egyébként teljesen egybehangzó rendelkezésekkel találkozunk az alaptőke emeléssel kapcsolatos 151., és 156. és a feltételes alaptőke emelésére vonatkozó 162. §§-okban. Hogy azonban ez az érdemi vizsgálat csak jogköre a bíróságnak, de nem kötelezettsége is, arra nemcsak a törvény szöveg feltételes módja, hanem az évi mérleg tudomásul vételével kapcsolatos 143. §-ba foglalt rendelkezés is utal: — abs. 3. ,,Zu der Prüfung, ob der Jahresabsehluss und der Gescháftsbericht den gesetzlichen Vorschriften entsprechen ist das Gericht nicht verpflichtet." 4. A német törvényben az állami beavatkozásnak még egy negatív módozatával is találkozunk. Nyilvánvaló, hogy minden jogszabály éppen akkor, amidőn a maga abstrakcióiban az igazságot, a célszerűséget, a mentől teljesebb erkölcsi és anyagi eredmény elérését harmonikus szervezetben keresi, merev végrehajtása esetén a gyakorlati élet realitásaiban sok igazságtalanságot és célszerűtlenséget szülhet. Annál kevésbé áll ez a szabály, minél hézagosabb — mondjuk így: liberálisabb egy gazdasági törvény fogalmazása; mentől nagyobb teret enged a felek ügyleti akaratának és arra, hogy élet- és jogviszonyaikat tetszés szerint alakítsák. Élesen érződik azonban az olyan törvényben, amely az életviszonyokból folyó jogviszonyokat a legaprólékosabb részletekig rendezi. Nyilván ennek a belátása hozta létre a német törvényben azt a megállapítást, hogy a ,,Reichsminister der Justiz"