Magyar jogi szemle, 1938 (19. évfolyam, 1-10. szám)
1938 / 5. szám - A közgazdasági bűncselekmények fogalma és az 1930 évi olasz Codice penale szerinti tételesjogi szabályozása
196 alapítására irányuló jogot. Helyes az a felfogása is szerzőnek, hogy a házasság megkötésére irányuló naturális obligatio sem létesül, mert a Ht. 2. §-a értelmében bármely teljesítés kikötése arra az esetre, ha a jegyesek a házasságot meg nem kötnék, semmis. Amíg tehát a mi törvényünk ebben a kérdésben világosan rendelkezik, a szerző által felhívott külföldi törvények rendelkezései a mi törvényünktől némileg eltérően rendelkeznek, így pl. a német B. G. B. 1297. §-a szerint csak a kötbér (,,Strafe", mely alatt „Vertragstrafe" értendő) kikötése semmis. Az optkv. 45. §-a szerint a házasság meg nem kötésére megállapított teljesítés kikötése ,,zieht keine rechtliche Verbindlichkeit nach sich". Világosabban rendelkezik a Schweizer Zivilgesetzbuch 91. §-a, mely szerint az eljegyzés megszegése („Verlöbnisbruch'') esetére megállapított kötbér keresetileg nem érvényesíthető; ez nyilván helyet enged a naturális obligatiónak. Ezeket csak is ennek a kényes kérdésnek teljessége kedvéért hozom fel; a mi jogunk szerint a szerző felfogása feltétlenül helyt álló. Szerző annak előrebocsátása mellett, hogy a Ht. az eljegyzést korántsem szabályozza kimerítően, annál behatóbban és annál részletesebben teszi tanulmány tárgyává mind azokat a kérdéseket, amelyek az eljegyzés létrejöttére és megszűnésére, valamint ennek következményeire vonatkoznak. A Ht.-nek az eljegyzés intézményét szabályozó nem teljes rendelkezéseit igen találóan és meggyőzően, minden egyes fázisánál a Házassági törvény többi rendelkezéseivel, valamint az általános magánjog szabályaival igen szerencsésen kiegészíti és így az eljegyzés intézményének minden szempontból teljes képét nyútja. Ilyen kimerítő és jogdogmatikai szempontból teljes feldolgozásban — tudtom szerint — nálunk ez az intézmény eddig még nem részesült. A részletekre áttérve, már helyszűke okából azokkal behatóan nem foglalkozhatom és ezérl csak a következőknek kiemelésére kell szorítkoznom: Annak helyes megállapítása után, hogy az eljegyzési akaratkijelentés alakszerűséget nem igényel; igen meggyőzően rámutat szerző arra, hogy amíg a törv. értelmében a házasságkötési kijelentés sem feltételhez, sem időhöz nem köthető, ez a szabálv az eljegyzésre ki nem terjeszthető. Az eljegyzés joghatásaira rámutatva, különösen kiemeli annak jelentőségét úöv perjogi szempontból (tanúságtétel megtagadása stb.), valamint magánjogi következményeire nézve (vagyonjogi viszonyok jövőre szóló rendezhetősége, a jegyesek hitelezőinek védelme, stb.). Az eljegyzés felbontására nézve — amely vagy közös megegyezéssel, vagy visszalépéssel történik — ez utóbbinál szerző helyesen hangsúlyozza, hogy a korlátlan cselekvőképes egyén részéről tett visszalépési nyilatkozat is joghatályos ugyan, de az alapos ok nélküli visszalépést terhelő joghatások csak akkor terhelik, ha az eljegyzés-