Magyar jogi szemle, 1938 (19. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 4. szám - Jus disputendi et jus defendendi

MAGYARJOGI SZEMLE Szerkesztő: Dr. ANGYAL PÁL, egyetemi tanár. Felelős kiadó: BARANYAY LAJOS, vezérigazgató. Megjelenik havonként, július és augusztus hó II kivételével. Egyes szám ára a melléklapokkal 2-40 P. Szerkesztőség: Budapest,11. Árvácska-utca 5. 6 szám ara az eiső félévre 12-- P. Telefonszám: 1-538-83. 4. szám. Budapest, 1938. április XIX. évfolyam. JUS DISPUTENDI ET JUS DEFENDENDI. (B. V. 17. §.) Irta: Dr. Degré Miklós. E cím alatt jelent meg Angyal Pálnak egy értékes dolgozata abban az emlékkönyvben, mellyel írótársaim, barátaim, jó embereim hetvenedik életévem betöltése alkalmával megtiszteltek. Ez az értekezés feldolgozza a B. V. 17. §-a körül felmerült összes problémákat, különös figyelemmel a bíróságok gyakorlatára. Az értekezés minden egyes tételét aláírom; a kiváló szerzővel mindenben egyetértek. Éppen azért, amikor az értekezésre visszatérek, nem polemizálni kívánok, ellenkezőleg a dolgozatban érintett egyik gyakorlati jelentőségű kérdést óhajtom tovább fejtegetni. A dolgozat ugyanis idézi (24 1.) a Kúriának egy határozatát, melyben az van kimondva, hogy a B. V. 17. §-a nem nyújt mentességet az eljáró bíró sérelmére elkövetett rágalmazás vagy becsületsértés tekintetében (B. J. T. LXXIX. 70. 1.). E határozattal kapcsolatosan azzal a kérdéssel kívánok foglalkozni, hogy az idézett törvényszakasz nyujt-e mentességet az eljáró bíróval vagy más hatósági taggal szemben elkövetett rágalmazás vagy becsületsértés tekintetében. Érdemes ezzel a kérdéssel foglalkozni, mert ez is azoik közé tartozik, mikről Angyal Pál idézeti dogozatában (11. 1.) megállapítja, hogy azok tekintetében a gyakorlat még mindég mutat ingadozást. Az említett értekezés tüzetesen kimutatja, hogy a B. V. 17. §-a e mentességnek két különböző esetét foglalja magában. A 17. §. 1. bekezdése csupán az ügyfelekre vonatkozólag tett nyilatkozatok tekintetében biztosít mentességet. Ellenben a 2. bekezdés már nem tartalmazza ezt a megszorítást. Mentességet biztosít tehát nemcsak az ügyfelekre vonatkozólag tett nyilatkozatok tekintetében, de oly nyilatkozatok tekintetében is, melyek más személyekre vonatkoznak, feltéve természetesen, hogy a törvényben meghatározott egyéb feltételek fennforognak. Kérdés: kik legyenek ezek a személyek? Csupán az ügyben szereplő tanúik, szakértők, avagy ebbe a kategóriába tartozik az