Magyar jogi szemle, 1938 (19. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 3. szám - A malomjogról

123 Dr. Angyal Pál előadása: Fajvédelem és büntetőjog. Dr. Angyal Pál professzor 1938. február 22-én a fenti címen a Magyar Orvosok Nemzeti Egyesületében tartott előadást. Előadó azt a célt tűzte maga elé, hogy a fajproblémát tárgyilagosan megvilágosítva, megállapítsa, vájjon juttatható-e szerep a fajvédelem terén a büntetőjognak. Fejtegetéseit annak kimutatásával kezdte, hogy az Északamerikai Egyesült Államokon kívül, hol a kérdés a néger-fajjal kapcsolatban merült fel, ezidőszerint csupán Németország az, melynek hivatalos programmja felvette 1933-ban az árja-fajt sértő és veszélyeztető egyes cselekményeknek büntetés alá vonását. Kérdés — egyelőre általános elvi szemszögből, — vájjon beállítható-e a büntetőjog a fajvédelem eszközeiként. Lévén a büntetőjog a szorosan körülhatárolható jogtárgyak védelme, a felelet azon fordul: tekinthető-e a fajtisztaság és illetőleg maga a faj ily jogtárgynak. Előadó bemutatván a fajelméleteket Aristotelestől napjainkig, ahhoz a megállapításhoz jut, hogy az irodalomban még ma sincs egyetértés sem a faj tartalmi ismérvei, sem a testi fajtulajdonságoknak az egyáltalában vitatott szellemi fajtulajdonságokkal való kapcsolata tárgyában s még ma sincs eldöntve, vájjon a közösség szemszögéből a fajtisztaság (béltenyésztés), vagy a fajkeveredés az előnyösebb-e. De ha a büntetőjogi védelem tervbevett tárgya szabatosan körül nem határolható, úgy nem terjeszthető ki arra maga a védelem annál kevésbbé, mert az e — legtöbb vonatkozásban vitás — tárgyat sértő vagy veszélyeztető cselekmények oly temrészetűek, melyeknek már kinyomozása s még inkább büntetés alá vonása legtöbbször a védett fajhoz tartozók életének legintimusabb viszonyaiba való benyomulással s a legbensőbb egyéni viselkedést erősen sértő következményekkel járna. A büntetőjog feladatkörébe a fajvédelem tehát nem vonható be, nem különösen hazánkban, mert míg Németország többé-kevésbbé egységes fajra támaszkodik, addig nálunk — mint már Werbőczy megállapította — a fajok s idegen népelemek egész sorozatával találkozunk, melyek egymással összeolvadva, a magyar nép- és nemzetegységet teremtették meg. Nálunk tehát nem a magyar faj, hanem a magyar nép védelméről lehet szó az egészségvédelem, gazdasági és családvédelem formájában. A büntetőjognak ugyan ebben a viszonylatban sem juttatható szerep, de annál inkább kell kivennie részét a társadalomnak s az államnak főleg közigazgatási intézkedések (bevándorlási tilalom, kiutasítás, rendőri felügyelet alá helyezés, zárt szám rendszerének szélesebb körre kiterjesztése, stb.) útján abból az erkölcsileg is igazolt védekező munkásságból, melynek célja a nem kívánatos s a magyar nemzet létérdeke szempontjából káros fajok s népelemek túltengő törekvéseit visszaszorítani. Dr. Szenté Lajos előadása: Kereskedelmi ügynökök jogállásának szabályozása. A Magyar Jogászegylet Hiteljogi Szakosztályának január 31-i ülésében dr. Szenté Lajos ügyvéd a ,,Keres-