Magyar jogi szemle, 1938 (19. évfolyam, 1-10. szám)

1938 / 3. szám - A jog elhajlása az élettől

91 példaadás lebeghetett a derék Szentpáli Nagy Ferenc előtt is, amikor a Hármaskönyv jogszabályait közönséges magyar versekbe foglalva kiadta.20) Ebből a példaadásból reményt meríthetünk még arra is, hogy a pénzügyminisztérium valamelyik költői hajlamú fogalmazója ékes disztichonokba fogja foglalni a gazdaadóssági rendeleteket,21) vagy pedig a Nemzeti Bank valamelyik lírikusa petrarkai szonettekbe fogja átültetni a devizagazdálkodás jogszabályait. Sajnos az efféle lírai hangulatok már régen megszűntek. Már Cicero-2) panaszkodik, hogy amíg régebben a tizenkét táblás törvényeket a gyermekek az iskolában tanulták, addig az ő korában még a jogászok sem ismerik kellően a jogot. Nem kell bővebben fejtegetnem, hogy a jog ismerete és ezzel egyúttal az élettel összeforrtsága fordított arányban áll a jogszabályok tömegével. A jogszabályok tömegének állandó és mértéktelen szaporodása valóban rettenetes csapás. Mind hangosabban, mind gyakrabban hallik a vészkiáltás: obruimur legibus! Sokan — nem alaptalanul — az állami és a társadalmi rend csődjét látják benne. Csak a legnagyobb önmérsékléssel tudunk ennek a rettenetes csapásnak valamiképen gátat vetni. Én magam, szerény munkakörömben, legfőbb hivatásomnak tartom a jogszabály-nemalkotást. Minőség szempontjából a jogszabályalkotás két végletbe eséssel távolodhatik el az élettől. Az egyik véglet a rendszertelenség, a másik véglet a túlzott rendszerezés. A rendszer alkati eleme a jognak. Rendszer nélkül a jogszabályok nagy birodalma olyan, mint egy óriási zsibvásár, amelyben az ország összes mezőgazdasági, ipari, művészi, tudományos termeivényei tövei-heggyel, hegyén-hátán, össze-vissza hevernek. Ki tudna kiigazodni ilyen vásárban! Hogyan tudná megtalálni a vevő az árut, az áru a vevőjét, ha csak nem véletlenségből. Addig, amíg a jogszabályok száma kevés, a rendszernek nincs nagy jelentősége. A kevésszámú és különben is a szokásjogban gyökerező jogszabályokat úgy, mint egy hetivásárt könnyű áttekinteni, abban az eligazodás még nem nehéz. Mihelyt azonban a jogszabályok területe megnövekedik, a rendszerezés jelentősége is emelkedik. A zsidó jog, a talmudi jog a részleteket összefogó elveknek, a jog továbbfejlesztését irányító magasabb szempontoknak, az újat a régiből kifejtő történelmi érzéknek hiányában az írástudók üres, lélektelen betűtudomá20) Verbötzi István Törvénykönyvének Compendiuma, közönséges magyar versekbe foglalva. Kolosvárott, 1701. és 1798. 21) A gondolat nem esik a lehetőség határain kívül; közkézen forog a rendeleteknek egy népszerű félhivatalos kiadása, amelyet közönségesen „János bácsi''-nak neveznek. 22) Cicero: De legibus. II. könyv, XXIII. caput.