Magyar jogi szemle, 1937 (18. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 1. szám - A törvényes gyermek tartáskérdése

29 A jogi oktatás az Országos Felsőoktatási Kongresszuson. A jogi oktatásügy reformja immár több évtized óta megoldásra váró probléma, melynek tárgyában számos tervezel készült hivatalos, miniszteriális és egyetemi, tudományos -körök részéről. Az 193b. dec. 10-én a Kormányzó úr által személycsen megnyitott Országos Felsőoktatási Kongresszuson is a jogi oktatás korszerű reformjának megvitatása volt előtérben, mellyel a jogi szakosztály két teljes napon át igen behatóan foglalkozott A jogi szakosztály dec. 14-én. hétfőn kezdte meg tanácskozásait. Tasnádi Nagy András kultuszállamtitkár bevezető előelőadásában hangoztatta, hogy a jogi oktatás reformja a kongresszus legfontosabb tárgya. Ragaszkodunk a jogállam eszményéhez, bár kétségkívül világszerte érezhető a jogeszme válsága Több helyen oly jogrendszerek létesültek, melyek a megváltozott viszonyok parancsa alatt eltértek oly múltbeli jogi doktrínáktól, melyek felett a fejlődés és a történelem keresztülgázolt. A jogi oktatás terén égető szükség van a reformra, a tömegoktatás, a belső hajlandóság és pálya iránti érdeklődés hiánya és a/ üres diplomahajszolás igen sok kárt okozott. Az első szakelőadást Eckhart Ferenc, a jogtörténet professzora és a budapesti jogi kar dékánja tartotta, mélyrehat. visszapillantásban vázolva a magyar jogi oktatás fejlődését. Ez után vitéz Moór Gyula professzor mutatott rá a jogi oktatás fogyatékosságaira és az azokat előidéző okokra: 1. a magyar társadalom, a középosztály elszegényedése, 2. a hallgatóság szellemi és erkölcsi alkalmatlansága, mindig akadnak ugyanis olyanok, akiknek nincs meg a kellő erkölcsi komolysága és tudományos felkészültsége, végül 3. a jogi professzorok kiválasztásának kérdése. A hibák legmélyebb oka a magyar közéletben dívó protekciós rendszer. Ezután javaslatokat tett a jogi oktatás rendjének, gyakorlatibbá tételének és a vizsgáztatás módjának kérdésében. A tudományos doktorátus ellen foglalt állást. Molnár Kálmán pécsi professzor kifejtette, hogy a jogi oktatás új rendjének ellensúlyoznia kell azt az egyre jobban erősödő veszedelmes irányzatot, mely a jog hatalmi elemére helyezi a fősúlyt. Többek közt javasolta, hogy külön vizsgarendet kell alkotni a ténylegesen hallgató jogászok és a rendszeresen az előadásokon részt nem vevő joghallgatók számára. A meginduló vitában Finkey Ferenc koronaügyész az oktatás gyakor latiasabbá tételét kívánta a kötelező írásbeli dolgozatok bevezetéséve] s rámutatott a büntetőperrendtartás tanításának fontosságára. Ellene van a doktori minősítő címnek. Osvalá István, a m. kir. Kúria elnöke kijelentette, hogy nem híve a jogi oktatás bifurkációjának, nevezetesen a jogi és államtudományi stúdiumok kettéválasztásának. A jogi oktatásnak átfogónak kell lennie olyképen. hogy ez az oktatás a fiatal jogásznemzedéknek