Magyar jogi szemle, 1937 (18. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 1. szám - Az ítélőbírák választása és a kinevezési jog

17 több szavazatot nyert egyén a kormányhoz felterjesztetik, kik közül egyet őfelsége, az igazságügyminiszter ellenjegyzése mellett, nevez ki.** Mintán még azt jegyzem fel, hogy e napon még a Tisza-féle javaslat mellett Ghiczy ígnác, Szaplonczay József, Sziládi] Áron. Kis János, valamint Máttyus Arisztid és Csiky Sándor képviselők szólallak fel: végeredményben a képviselőház az 1869. július 7-én tartott ülésében a törvényjavaslat eredeti szövegét fogadta el. A birói függetlenség gúzsbakötésére s egyben a kinevezési jogkörnek is nagyobb terjedelmű korlátozására irányuló veszedelmes kisérletet igyekezett törvénybe iktattatni az 1885-ben benyújtott és tárgyalt törvényjavaslat a köztörvényhatóságok rendezéséről. E javaslat (54—57. §.) ugyanis a főispánnak a törvényhozás terén érvényesülhető hatásköre szempontjából, a képviselőház igazságügyi bizottságának szövegezése szerint törvényhozásilag megállapíttatni kívánta többek között azt. hogy a főispán ..a törvényhatóság területén levő elsőfolyamodású birói és bírósági állomások rendszeresítése és betöltése s ügy előléptetések iránt előterjesztéseket tehet az igazságügyminiszterhez, ki öt a minisztérium által megjelölendő fontosabb állomásokat illetőleg, erre nyolc napi határidő kitűzése melleit fel is szólítja/' Szerencse, hogy a törvényjavaslat e része ellen a sajtóban és a parlamentben azonnal megnyilvánult erős ellenhatás következményeképen a kormányt ezt az ominózus rendelkezést elejtette. Amint tudjuk, sem az ítélőbíráknak a törvényhatóságok által való választása, sem a főispánoknak az ítélőbírák személyének kiválasztása terén történhető és törvényhozásilag szánk cionált befolyása nem kerülhetett bele a Corpus Juris-ba. S most már bízvást tel is tehető, hogy nem is fog belekerülni soha. Ami a választás rendszerét illeti, elvben tulajdonképen ma is maguk a bíróságok választ ják ki a saját kebelük bői a kinevezendő ítélőbírót az úgynevezett kijelölő-bizottságok útján s az államfői kinevezési jog gyakorlása rendszerint az ilyen hivatalos kijelölés figyelembevételével kialakult minisztertanácsi előterjesztés alapján érvényesül. Más a helyzet a legfelsőbb birói fórumokként ítélkező m. kir. Kúriánál és a m. kir. Közigazgatási Biróságnál a kebelükbe tartozó ítélőbírák választasd kérdésében, amelyről most már. — ha egyelőre még csak pium desideriumként is — az arra illetékes érdekelt fórumok tagjai részéről határozottabb formában is szó esik. Ezt a két nagytekintélyű birói testületet nem lehet megfosztani attól a természetes jogától, hogy legelső sorban és minden más befolyást kizáróan, saját maga határozza meg. kiket tart egyénileg és jogi tudás szempontjából is egyedül alkalmasoknak arra, hogy maga közé, birói társként befogadja. Vagyis a megüresedő legfőbb birói állások betöltésénél minden esetben az ő választása érvényesüljön. És ez a választás ne egyszerű