Magyar jogi szemle, 1937 (18. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 7. szám - A hű és igaz sajtóközlés büntetőjogi vonatkozásai

280 címén nem részesül büntetésben az, aki pedig büntetendő cselekmény! követett el; ez az eredmény azonban esetleg épen a bűnvádi eljárás keretében következik be a bűnvádi eljárás megszüntetése, vagy felmentő ítélet hozatala útján. Az eljárásjogi vonatkozások tehát a legszorosabb kapcsolatban vannak az anyagi jogi vonatkozásokkal, sőt az eljárásjogi alakban kifejezett mentesség valóságban anyagi jogi tártai mat föd. A bonyolódottságok kifejtése a büntetőjog végső alapjainak genetikai megvilágításában történhetik meg a legszemlélhetőbben. A megvilágítás előterébe a szóbanlevő mentesség gyakorlati képét állítjuk, amely szerint: olyan közlemény tartalma miatt, amely az országgyűlés vagy bizottságai, a hatóságok vagy más a törvény által alkotott testületek nyilvános iratait vagy azok nyilvános tárgyalásait hív szel lemben és igazán közli, akkor sincs helye bűnvádi eljárásnak, ha a közlemény tartalma egyébként büntetendő cselekményt foglal magában. III. Az elkövetett büntetendő cselekménynek a büntető per keretében történő elbírálása két különböző tartalmú alapviszony alkatelemeinek vizsgálatát teszi szükségessé. Az egyik — az anyagi büntetőjogi — alapviszony az, amely a büntetendő cselekmény elkövetésével jön létre s amelynek tartalma a jogszabályban kifejezett egyetemes akaratnak és a büntetendő cselekményt elkövető egyén akaratának összeütközése. A büntetendő cselekmény elkövetésével létrejött alapviszonyból származik a jogrendben megtestesülő egyetemes akaratot képvisel*') állam büntetési igénye; ez a büntetési igény a cselekmény létre jövetelére (tényállás), büntetendőségére (elsődleges büntetési igény) és büntethetőségére (másodlagos büntetési igény) vonatkozó pozitív és negatí\ tényezők eredője. Az állam büntetési igényének érvényesítése hívja életre a másik — a büntetőperjogi — alapviszonyt, amelynek alanyai: a törvényes bíróság, a vádló és a terhelt; tartalma: büntetési igény fennállására és terjedelmére irányuló, eljárási cselekmények sorozatában integrálódó jogvita a bíróság előtt a vádló és a terhelt között tárgya: a per alanyainak eljárási cselekményekben kifejezett magatartása. A büntetőper jogi alapviszonynak — amelynek gyakorlati megjelenése a büntetőpert jelentő bűnvádi eljárás — általános előfeltétele a/ anyagi büntetőjogi alapviszonynak keletkezése. Ebben az általános értelemben tehát perelőfeltételek a büntetendő cselekmény létrejövetelére, büntetendőségére és büntethetőségére vonatkozó anyagi jogi feltételek is; szoros, tulajdonképeni értelemben azonban perelőfeltételek' n a büntetőper szerkezeti és eljárási feltételeit kell érteni, tehát azok it, amelyek a büntetőper alanyaira, tartalmára és tárgyára vonatkoznak. Az anyagi büntetőjogi alapviszonyra (a büntetendő cselekményre) vonatkozó feltételek hiánya a büntetési igény létezését zárja ki, míg a büntetőper szerkezeti és eljárási feltételeinek hiánya a létrejött büntetési igény érvényesítését akadályozza időlegesen vagy véglegesen. A büntetési igény keletkezésére és fennállására vonatkozó feltételek anyagi jogi jelentőségűek, hiányuk esetében és hiányuk esetére a büntetőper keretében ítélettel kell megállapítani azt, hogy büntetési igény nincs, ezzel szemben a büntetőper szerkezeti és eljárási feltételei alaki jogi természetűek, a reájuk vonatkozó határozat nem is érintheti a