Magyar jogi szemle, 1937 (18. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 6. szám - A szemérem elleni bűntettek és vétségek. könyvismertetés: szerz.:Angyal Pál

272 lett való elkövetését egymagában is büntetendőnek tartja (56. L), a megfertőztetés tényálladékába a fajtalanságot is bevonná, s az így kibővült megfertőztetés ellen a fiúkat is védelemben részesítené (65. 1.), a nők közötti természet elleni fajtalanságot, valamint mindennemű fajtalanságra való rábírást és ajánlkozást is büntetni kívánja (78.1.), a férfiak közti fajtalanságnál és a kerítésnél nemcsak az erőszakot és fenyegetést, hanem az öntudatlan és akaratnyilvánításra, vagy védelemre képtelen állapot felhasználását is minősítő körülménynek szánja (85. és 140. lap), a testvérek közt elkövetett vérfertőzés esetén az indítványnak a szülők halálával bekövetkező hiányát alkalmas módon pótoltatni kívánja (93. 1.), s végül a gyám és gondnok részéről a maga céljára történt csábítást (a 89. sz. büntető döntvény folytán) büntetés alá vonná. (149. lap.) * Ez a tájékoztatás csak erőtlen ízelítő. A munka igazi értékéről csupán az győződhet meg, aki annak tanulmányozásába elmélyed. Uj megvilágításban fogja látni a nemi vontakozású bűncselekmények lényegét. Tapasztalni fogja, hogy a szerző igazi élettartalommal tölti meg az elvont fogalmakat, hogy az elméletet a tudomány mai szintjén mutatja be, a gyakorlatot pedig napjainkig felöleli. Legfőbb érdeme azonban, hogy a joggyakorlatot az elméleti tudás fényénél bírálja, az elméleti tanítás helyességét viszont gyakorlati alkalmazásában ellenőrzi, ezzel termékenyíti meg jogi irodalmunkat, szab irányt a gyakorlatnak, s nyit kaput a jövő fejlődésnek. Dr. Hubay László kir. kúriai bíró. Az ügyvédkérdés. Irta: dr. Kürthy Sándor budapesti ügyvéd. Ezzel a címmel érdekes és aktuális munka jelent meg most, amely az ügyvédi kar összes mai problémáit kimerítően tárgyalja, úgy jogi, mint gazdasági és szociális vonatkozásaiban s minden ügyvédet, sőt minden gyakorlati jogászt a legnagyobb mértékben érdekel. Alapos és eredményes munkát végzett szerző, amikor — miként könyve előszavában is kiemeli — az oknyomozó kutatás módszerével megpróbál a bajok gyökerére tapintani és a diagnózison túlmenően a helyes terápia módját is megjelölni. Ennek keretében azután az ügyvédi összeférhetetlenség, a munkaterületek védelme és szaporítása, továbbá az új rendtartási törvény kapcsán aktuálissá váló problémák, így az ügyvédhelyettesi intézmény, az új ügyvédek kauciója, a zárt szám kérdése, a legújabb statisztikai adatok feldolgozásával, alapos tárgyalásban részesülnek Kürthy Sándor könyvében. Különösen érdekesek azok a meglátások, amelyek az ügyvédhelyettesi intézmény körében jövendölésszerűen találhatók a munkában. Külön fejezetben foglalkozik a jogi szakoktatás reformjának a