Magyar jogi szemle, 1937 (18. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 6. szám - A csendestárs jogkörhiánya a betéti társaság, mint vállalattulajdonos társtagalkalmazotti nyugdíjkötelezettségének vállalásánál

256 két sem valósítja meg tisztán a maga törvényszabta jogi formájában. A jelenlegi létében komplex alakulat. Betéti társaság, amely mint ilyen, a kereskedelmi cégek jegyzékébe be van vezetve az összes bel- és kültag megjelölésével. Ez a betéti társaság a vállalat tulajdonosa, vagyis tulajdonosa a közös cég alatt folytatott ipari és kereskedelmi üzletnek. A társulat azonban nem csak betéti társaság, hanem egyszersmind csendes társaság is olyképpen, hogy az alaptőkések, mint csendes társak, anélkül, hogy kifelé tagul jelentkeznének, ,,másnak" a betéti társaság fennebb megjelölt vállalatában vagyoni betéttel — az alaptőkével — úgy vesznek részt, hogy azt a vállalat tulajdonosának rendelkezésre adni kötelesek. Az ítélkezés hiányossága, hogy e jogi jelenségek ebbeli differenciálódása méltatást nem nyert. Nem vétetett figyelembe, hogy a vállalat tulajdonosa csak a betéti társaság. Ettől a betéti társaságtól külön áll a csendes társaság, amely a vállalatnak nem tulajdonosa. A csendes társasági jogi fogalomban a betéti társaság csak annyiban szerepel, hogy a betéti társaság tulajdonában lévő vállalat az, amelyre vonatkozólag az alaptőkések, mint csendestársak tőkeszolgáltatása a családi társulatban összpontosul, anélkül azonban, hogy a betéti társaság ebbeli jellege és a vállalatra vonatkozó kizárólagos tulajdonosi minősége érintetett volna. Ez a jogi elhatárolási hiány az oka annak, hogy az ítélkezés a betéti társasági jogkörbe tévesen az ettől függetlenül álló és pusztán csak a csendes társasági jogviszonyban szereplő alaptőkéseket bevonta és a betéti társaságbeli joghatályos nyugdíjkötelezettség vállalás joghatályosságához a betéti társasági körön kívül lévő és pusztán csak a csendes társaági jogviszonyban lévő alaptőkések — a csendestársak — hozzájárulását is szükségesnek ítélte, holott a csendes társaknak e tekintetben szerepük nincs, minthogy a betéti társaság tulajdonában lévő vállalatban a vagyoni betétükkel csak úgy vesznek ők részt, hogy ezt a vagyoni betétet a vállalat tulajdonosának rendelkezésre adni kötelesek. Nem helytálló tehát a Kúria P. IV. 2708/1930. szám alatt hozott végitéletében foglalt az a meghatározás, hogy az alaptőkések, mint csendestársak ,,a betéti társas cég alaptőkéjének olyan szerződéses részesei, vagyonának olyan várományosai, akik ezzel a vagyoni érdekeltségükkel, mint betéttel a betéti társaság nyereségében és veszteségében vesznek részt", holott a helyes jogi fogalmak alapulvételével a csendes társak nem a betéti társaság és nem a betéti társaság ,,alaptőkéjének", jogilag helyesen kifejezve a betéti társaság vagyonának részesei, hanem a társasági összes vagyon tulajdonosa a betéti társaság. A csendes társak csak a csendes társaság tagjai, a csendes társaságnak, mint ilyennek közös vagyona nincs. A csendes társak nem a betéti társaság ,,vagyonának a várományosai", hanem, kivéve a társaság feloszlása esetére tett esetleges szerződési rendelkezéseket, csak a csendes társ, vagy csendes társak vagyoni betéteire van követelési