Magyar jogi szemle, 1937 (18. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 6. szám - A budapesti házasságok

244 A törvény (H. T. 104. §.) a hitfelekezeti felfogást mellőzve, az erkölcsi rend szempontjából minden állampolgárra nézve igénybevehetőként szabályozta ezt az intézményt, de még azok sem igen veszik igénybe, akik a házasságot felbonthatatlannak tartják.12) Az érzékeltetett szempontok kétségtelenül arra utalnak, hogy a szerző a házasságok megromlásával odaadóan, nagy tudással, tárgyszeretettel és mély erkölcsi felfogással foglalkozott. Megérdemelné, hogy mindazok, akiket a családvédelem kérdése foglalkoztat, behatóan tanulmányozzák ezt a nagyértékű munkát. Szerző kiterjeszkedik a statisztika által pontosan ki nem mutatott megismételt (palingam) házasságokra is. Szerinte jövőnk szempontjából nagy horderejű, hogy az elválások és a házastársak cserélgetései gyakoribbakká ne váljanak. Rámutat arra, hogy a párizsi házassági lap az özvegy és elvált családi állapotúak újabb házasságkötésénél azt is megkérdezi, hogy mennyi ideig tartott az elvált állapot. A jelenlegi prágai (és az egész cseh-szlovákiai) házassági számlálólapban ezek a kérdések vannak: a) hányadik házasságot kötik? b) meddig tartott az özvegység, vagy az elvált családi állapot? c) a megelőző házasságból hány gyermek származott?13) A szerző tanulmányában arra a következtetésre jutott, hogy: a palingam (újabb) házasságoknak fővárosunkban rohamosan gyarapodó s a vonatkozó országos eredménynél mindig magasabb aránya európai viszonylatban is felette magas; csak a mai felette szabados erkölcsű szovjet-orosz nagyvárosokban: Leningrádban és Moszkvában látunk e tekintetben a budapestinél magasabb arányt. Ez elszomorító Ítélet a köztudatban már rég lappang és a gyors egymásutánban 3—A—5-ször férjhez ment asszony Budapesten nem ritkaság. Megbízható forrásból tudom, hogy egy asszony-jour volt, ahol legalább 3-szor elvált asszonyok jöttek össze ,,szédítő sikereik" elcsevegésére. Ennek a társadalmi jelenségnek pontos statisztikai alapon való megállapítása esetén az államnak kötelességében fog állani, hogy a 2-szer vétkessé nyilvánított házastárs — legyen az férfi, vagy nő — csak valamely állami hatóság, vagy bíróság engedélyével köthessen házasságot.14) 12) Ágytól és asztaltól való elválasztás történt 1899-ben: 4. 1900—3-ban 2—2 esetben. A későbbi évek is ily csekély számot tüntetnek föl. 13) Dr. Illyefalvi I. Lajos arról tájékoztatott, hogy ő ezeket a kérdéseket fontosaknak tartja és megteszi a szükséges lépésekte, hogy a magyar statisztikába is ezek a kérdések belekerüljenek. 14) Idevonatkozólag utalhatok arra, hogy néhány bontóperből az volt a nézetem, hogy hol a férfi, hol a nő üzletet csinált a házasságból. Ezt az ügyvédek közvetlenebbül érzékelhetik és tudhatják. A folyó év március havában a napilapok is beszámoltak azokról a