Magyar jogi szemle, 1937 (18. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 6. szám - A budapesti házasságok

239 Ebből azt a következtetési vonja le a szerző: Akik figyelemmel kisérik a viszonyokat, csak sötétnek láthatják a jövőt. Rámutal arra. hogy amíg országos átlagban 1000 új há zasságra 62.9 elválás esik. addig Budapesten 131.5 a megfelelő arány. Érdekes táblázatokkal érzékelteti a szerző, hogy Budapesten igen sok idegen és vidéki köt házasságot s eltávoznak, tehát ezek folytán más eredmény és arányszám mutatkozik házassá-; kötéshez viszonyított válásokban is. Kimutatja, hogy ha pld. 1932. évben a fővárosban kötött összes házasságok számát a budapesti tszék előtt kimondott „elválások" számával egybevetjük, az arányszám: 139.0. Ma azonban a budapesti lakosokat (ahol legalább a vőlegény budapesti) vesszük számításba, az arányszám: 146.3. igen jellegzetes megállapítás, hogy a statisztika nem mutatja, hogy hány a házasságok száma, csak azt. hogy hány háza* férfi és nő van. Ezek közül sokan különváltan élnek, tehát jogi ld() fennálló házasságok száma nem azonos a tényleg fennálló házasságokkal — el is tekintve a H. T. 98. és 99. §. szerint ágy tói és asztaltól különélést elrendelő esetektől. Szerző ugyancsak jellegzetes táblázatot állított össze az <7vált férfiak és nők számáról (137. tábl.) s megállapítja, hogy Bu dapesten az oivált nők népszámlálásbeli aránya rendszerint kétszer akkora, mint az elvált férfiaké. Pld.: 1920-ban: 2727 férfi, 6536 nő. 1930-ban 5869 férfi, 13.076 nő.6) Az európai nagyvárosok jelenségéhez viszonyítva, ez — arányszám szerint — a középhelyen áll. Szerző szerint ezt a jelenséget a férfiak nagyobb házasságkötési hajlandósága magyarázza. Én nem a hajlamban, hanem a családos férfiak kényszerítő helyzetében keresem a jelenség okát. mert a gyermeknevelés erkölcsi követelményének a kereső foglalkozású férj így jobban meg tud felelni. Hősi elhatározás többirányú tartásvállalás esetén. # De nem hagyhatók figyelmen kivid a nők részéről a tar tási perekben kihallgatott tanuk előtt tett oly irányú nyilatkozatok sem. hogy a nők a saját vétlenségük bizonyítására való törekvés mellett: tartásdíj és nyugdíj biztosítására törnek. A nagy városi ilyen nők a tartásdíjból könnyen élnek s a statisztikai megállapítás szerint is ezek mennek a leghosszabb idő után férj hez. ídevágóan mondja Ady most a nőkre alkalmazva- „Pá ris az én Bakonyom", illetve: Budapest. Nem lehet ezt az anyagiasságot általánosítani, de erre máimáskor is reá utaltam Kiemeltem azt is. hogy a férfiak részéről is előfordul, hogy a nőtartástdl való szabadulás gondolatával a bontásba sokszor mennek bele. 6) Ezek az elvált nök a fér jhozmenendő lányokkal szemben előnyben levő nőtársak.