Magyar jogi szemle, 1937 (18. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 6. szám - Utánzás és a tisztességtelen versenyről szóló törvény

MAGYARJOGISZEMLE Szerkesztő: Dr. ANGYAL PÁL, egyetemi tanár. Felelős kiadó: BARANYAY LAJOS, vezérigazgató. Megjelenik havonként, július és augusztus hó kivételével. Szerkesztőség: Budapest, I., Karátsonyi-utca 9. i elefonszám: 1-538-83 Egyes szám ára a melléklapokkal 2*40 P. 6 szám ára az első félévre 12-— P. 0. szám. Budapest, 1937. június hó. XVIII. kötet. Utánzás és a tisztességtelen versenyről szóló törvény. (Tvt.) Irta: dr. Schuster Rudolf, a m. klr. Szabadalmi Felsőbíróság ny. elnöke. A m. kir. Kúria f. é. február hó 24-én P. IV. 30/937. sz. a. ítéletet hozott, amely az alábbi bírálati észrevételeimnek alapjául szolgál.*) A rövid tényállás a következő: A felperesi vállalat finom mechanikai műszereket állít elő. Az alperes, felperesnek versenytársa, a nála tett megrendelés alapján a felperes által előállítóit egyik műszert (pulsometert) oly pontosan és híven utánozta, hogy az Ítélet maga is ezt az utánzást ,,szolgai utánzásnak*' nevezi. A kérdésben forgó pulsometer sem találmányi szabadalom oltalma, sem más iparjog védelme alatt nem áll és nem is állott. A felperes keresete abbanhagyásra irányul. A keresetnek a fellebbezési bíróság helyt adott; a Kúria fent id. ítélete a keresetet elutasította. Ugy érzem, hogy ez az ítélet eltér attól a vonaltól, amelyet a Kúriának és különösen annak negyedik tanácsa, a Tvt.-nek oly kitűnő és eredményes fejlesztése mellett, eddig betartott. Az Ítélet indokolása ugyanis azt mondja, hogy az emberi munkának minden eredménye az emberiség közkincsévé válik és bárki által szabadon felhasználható, amennyiben külön jogszabály által védve nincs, és hogy a Tvt. nem érinti azokat a törvényi korlátokat, amelyek az egyéni munka eredményéhez való egyéni jogosultság érvényesítésének az emberi közösség és fejlődés érdekében határt szabnak, ezért az egyéni igényeknek, amelyektől a védelmet külön törvény megtagadta vagy a jogosult a törvényi védelmet megszerezni nem kívánta, u Tvt. oltóimat sem nyújt hat. Eltekintve attól, hogy ez az indokolás, amely az egyén érdekével szembeállítja a közösség érdekét (Gemeinschaftsgedanke?), nézetem szerint, nem mentes némi homálytól, ezt az indokolást aggálytalannak csak akkor találnám, ha Tvt. nem *) Ezt az Ítéletet a jelen számhoz mellékelt Hiteljog Tárában közlöm.