Magyar jogi szemle, 1937 (18. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 1. szám - A házasságjogi bírói gyakorlat sajátságai

9 szítést és szóbeli tárgyalást, végül figyelünk a királyi ügyész beavatkozási jogának és a házasságvédői intézménynek meddő ségére, akkor meglátjuk azt a türelmetlen, energikus kezet, amely kétségbevonhatatlan határozottsággal utasítja a birót abba az irányba, hogy a lehető legkönnyebben és leggyorsabban bontson tel minden olyan házasságot, amely helyrehozhatatlanul fel bomlottnak mutatkozik. A birói gyakorlat pedig aligha téved, ha úgy találja, hogy nincsen helyrehozhatatlanabbul felbomlott házasság, mint amelynek a felbontását a biró előtt is mindkét léi kívánja. így alakult ki az a birói gyakorlat, amely a törvény rendelkezéseit ama széltében hangoztatott szólam érteimébea igyekezett magyarázni és alkalmazni, hogy a felbomlott házasságokat törvényesen is fel kell bontani. Most azután olvassuk el a H. T. javaslatának indokolását ragadjunk ki abból csupán két mondatot. „A javaslat a házasság felbonthatóságát nem mint szabályt, hanem mint a helyzet parancsoló kényszere által alkalmazott végső eszközt tekinti/* „A hűtlen elhagyás címén kért felbontás esetében a biró köteles minden körülményt lelkiismeretes megfontolás és szigorú bírálat tárgyává tenni, nehogy ezen válóok a feleknek csak ürügyül szolgáljon házasságuk önkéntes felbontására.** íme. a törvényhozó másik arculata! Ez az arculat azután a birói gyakorlatban teljesen azok felé és kizárólag azok felé a peres felek felé fordul, akik közül az egyik valamely — nem mindig elismerésreméltó — okból a házasság fenntartásához ragaszkodik. Meg kell mindjárt jegyeznünk, hogy még a fenti elvekre támaszkodó judikatura is szinte csak legújabban, negyven év után kezdi intenzívebben kibányászni a törvény rendel kczéseiből mindazt, ami az indokolásban említett vezérelvekkel összhangzóan bennök foglaltatik. A védekezés nélkül folyó bontóperekben tértfoglaló, könynyítő jellegű judikaturai irányzatnak azonban vannak még más. erőteljes motorjai is és ezek nem kisebb tényezők, mint a törvényegyenlőségnek, valamint a felek akaratszabadságának elve. Mihelyt nyilvánvalóvá vált a gyakorlatban, hogy a H. T. 77. §-a alapján a felek egyetértése esetén a házasság megakadályoznatatlanul, minden birói ,,lelkismeretes megfontolás és szigorú bírálat"' mellett is felbontható és felbontandó, a birói gyakorlat az igazságszolgáltatás alapvető elveinek erejével szinte akaratlanul sodortatott arra az ütni és azon a vonalon való megállapodásra, amelyen a II. T. 77. §-a alapján elérhetővé tett legkedvezőbb helyzetet mindazok számára biztosíthatja, akik egymástól egyez*') akarattal elválni kívánnak. A mondott általános jogelvek és az elválási jog speciális ..elve** — destructa sünt dissolvenda által vezetett birói gyakorlat tehát igyekezett a konkrét esetek ben minden felmerülhető akadályt a bontás irányában egyszerűsíteni, minden anyagi és alaki jogszabályt ugyanebbe az irányba