Magyar jogi szemle, 1937 (18. évfolyam, 1-10. szám)
1937 / 4. szám - Dr. Petrovay Zoltán: A hitbizományi jog szabályainak szövege és magyarázata [Könyvismertetés]
189 voleső jogterületeket is érintenek. Míg például a 30. §. 1.. jegyzete a volt uralkodóház tagjainak állampolgárságáról szól, a 35. §. 4. jégyzete a leánynegyed és a hajadonjog történeti fejlődését és tartalmát világítja meg, a 40. §. 4. jegyzetében a szerző a kegyelmi felségjog terjedelmének kérdéséhez szól hozzá, a 79. §. 5. jegyzetében pedig a közigazgatási határozatok anyagi jogerejének sokat vitatott kérdésében foglal állást. Bár, — miként a szerzők előszava is utal erre, — egy-egy ily kérdés részletesebb és meggyőzőbb kifejtését a mii keretei nem tették lehetővé, annyi kétségtelenül megállapítható, hogy a szerző nem csupán a hitbizományi jog területén mozog otthonosan. A szerző jegyzetei egyébként nemcsak magyarázó jegyzetek, hanem azt a célt is szolgálják, hogy a rendeleteknek a törvénnyel összefüggő rendelkezéseire megfelelő helyeken utaljon és így a mű tekintélyes anyagában biztos tájékozódást nyújtson, — másfelől, hogy e jegyzetek ismertessék a korábbi hitbizományi jog hatályban maradó szabályait és főként más tárgyú jogszabályoknak hitbizományi vonatkozású rendelkezéseit. így például a törvény 19. §-ához fűzött jegyzet a telepítési törvény idevágó szabályait, a 39. §-hoz tartozó jegyzet a hitbizományi erdőkre vonatkozó erdővédelmi jogszabályokat, a 112. §-hoz fűzött jegyzet a hitbizományi utódlási illeték szabályait ismerteti stb. Néhány szakasznál a törvényszöveget, a törvényhozási anyagot és a jegyzeteket egy további rész is követi: a birói gyakorlat. Minthogy a törvény hatálybalépésével a korábban keletkezett, hitbizományi jogi tárgyú birói határozatokban megnyilvánuló birói gyakorlat túlnyomórészben tárgytalanná vált, a szerzőnek természetesen alapos rostálást kellett végeznie e határozatok között; a szerző ugyanis abból a helyes felfogásból indult ki, hogy csak azokat a határozatokat közli, amelyek a hitbizományi jog új szabályai mellett sem vesztették el gyakorlati jelentőségüket. A törvény végrehajtási rendeletének és a hitbizományi ügyekben fizetendő külön eljárási költségről szóló rendeletnek szövegét és magyarázó jegyzeteit a szerző külön -— a törvényre vonatkozó rész után — összefüggően közfi, tehát eltér attól a gyakran követeti rendszertől, amely a rendeletek egyes rendelkezéseit, gyakran egyes mondatait a törvény §-aí mellé iktatja s ekként a rendeletekel mintegy szétdarabolja. E helyett a szerző a törvény és a rendeletek egyes rendelkezései között fennálló összefüggést megfelelő utaló jegyzetekkel világítja meg. A szerző valóban kiváló értékű munkával gazdagította jogi irodalmunkat s müve a hitbizományi jog körében nyilván elsőrendű forrásmunkának fog számítani, amelynek alapos tanulmányozását aligha fogja tudni mellőzni az, aki a hitbizományi joggal akár az irodalomban, akár a gyakorlatban foglalkozni kíván.