Magyar jogi szemle, 1937 (18. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 1. szám - Serlegbeszéd

5 lekben, habbá, esöppekké, párává oszlik az egy-, két-, három keresztes megjegyzésekben, hogy megint hullámheggyé tornyosuljon a felismert, a fejezetek élére állított igazságokban. És mi otl küszködünk, ott birkózunk az elementumban, hogy ellessük a jogászi gondolkodás titkát és részeseivé Legyünk annak: quod inter virtutes summum bonum, vagyis a justiciának. Paradoxonnak látszhatik ugyan, de merem állítani ezek szerint, hogy Grosschmid különleges egyéni gondolatközlési módja rendszer, mert hiszen rendszer az anyagnak olyan elrendezése, amelyben az anyag mindenegyes részének a helyét egységes vezérlő gondolat jelöli ki. már pedig Grosschmid előadásában az anyag mindenegyes porcikája és elhelyezése annak a vezérlő gondolatnak van alárendelve, hogy a jog anyagával való foglalkozás mennél inkább szolgálja a jogérzet kiművelését. II. Egy pohárköszöntőnek, még ha serlegbeszédnek nevezzük is. a kerete szűk arra, hogy Grosschmid tanításáról teljes képet nyújtson. De még a felületes ismertetés is hiányos volna, ha kihagynám tanításának azt a vonását, amely annak különös /nmatot és számunkra felbecsülhetetlen értéket ad. A multszázad második felét,'Ferenc József királyunk hosszú és békés uralkodásának idejét kezdjük immár történeti szemmel látni. Megállapíthatjuk, hogy ez a korszak a gazdasági és a művelődési haladásnak az a korszaka volt. amely Széchenyi álmait valóra váltotta. De — és itt egyik kitűnő történetírónknak5) megállapítását idézem — „ez a korszak az önámítás korszaka volt; mindennap fennen beszéltünk magyarságunkról, elhitettük magunkkal, hogy lábunk nemzeti talajon gyökerezik, holott könynyelmíí gyermekként elhagytuk a szülői házat és futottunk a külföld szivárványos rongyai után:' Jogászéveim a század fordulóján ennek a nemzetietlen korszaknak a delelőjére estek. Ez volt az az idő, amikor a főváros iskoláiban a történelem tanítása során a nemzeti hősöknek csak annyi hely jutott, amennyi az általános emberi civilizáció fáklyavivőinek dicsérete után még esetleg fennmaradt. Ez volt az az idő. amikor Yörösmartyért és Aranyért lelkesedni nevetséges volt azoknak a szemében, akik a később úgynevezett ..nyugatosok'" divatjának hódoltak. Amint az irodalomtörténetnek egyik kitűnő tudósa0) megállapítja, a nemzeti eszme az irodalmi értékek sorában utolsóelőtti helyre jutott, a nemzeti eszme után az értékek sorában legutolsónak már csak a valláserkölcs állott. Ebben az időben jelent meg a magyar általános polgári törvénykönyv első tervezete és indokolása, amely a világ összes élő, 5) Szekfű Gyula: Három nemzedék. Egy hanyatló kor története. II. kiadás. Budapest, 1922. „Élet" Irodalmi és nyomdai R. T. kiadása. 425. lap. 6) Horváth János: Aranytól Adyig. Irodalmunk, és közönsége. Pallas irodalmi és nyomdai rt. 1921.. 30. lap.