Magyar jogi szemle, 1937 (18. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 4. szám - A katonai Bp. és a katonai Btk. néhány lényeges eltérése a közönséges jogtól

176 úton részesülnek büntetésben. Ezeknek a fegyelmi kihágásoknak közös ismérve bizonyos törvényes tényálladék hiánya, amely nek helyét általános irányú rendelkezések töltik be. Sőt nemcsak fegyelmi kihágások, hanem közönséges kihágások, vétségek és egyes büntettek is: a bírósági eljárás mellőzésével fegyelmi úton torolhatok meg, amennyiben maximum hat hónapi szabadságvesztésbüntetést szab ki a törvény és ha a fegyelmi úton megtorlás kielégítőnek mutatkozik. Ez a jogszabályozás azután úgyszólván teljesen az illetékes parancsnok diszkrecionális jogává teszi annak elbírálását, hogy enyhébb esetekben biróság elé viszi-e a cselekményt, avagy fegyelmi jogkörében ő maga torolja-e meg azt. A katonaságnál tehát a fegyelmi jog és a büntetőjog határai meglehetősen elmosódottak. ' Az a körülmény, hogy a bűncselekmény fegyelmi úton nyer elintézést, az illető deliktum jogi természetét nem érinti. Anyagijogilag csak annyi a változás, hogy a vonatkozó törvényhelyeken meghatározott büntetések helyébe: a fegyelmi jogban szereplő fenyítések lépnek, amelyeknek végrehajtására a Szolgálati Szabályzat rendelkezései irányadók. Egyébként azonban minden vonatkozásban a büntetőtörvények rendelkezéseit kell figyelembe venni. így fegyelmi úton sem torolható meg a cselekmény, ha in konkrétó az állam büntetőjogi igénye nem nyilvánult meg: pl. magánindítványos cselekménynél a jogosított nem terjesztett elő indítványt. V. A külföldön elkövetett katonai deliktum feltétlenül büntetendő; tehát tekintet nélkül arra, hogy az elkövetés helyének joga szerint a cselekmény büncselekmény-e, s hogy külföldön már büntetve volt-e. Ugyancsak feltétlenül büntetendő minden bűncselekmény, ha azt a külföldön tényleges katonai egyén követte el. Megjegyzem, hogy egyes államok az önvédelem ezen a határán is túlmennek; így pl. az 1927. évből való svájci katonai kódex a katonai büntetőbíráskodás alá tartozó bármely egyén által külföldön elkövetett minden bűncselekményt feltétlenül büntetni rendeli. VI. A katonai bíróságok által kiszabott szabadságvesztésbüntetés a fokozatos rendszer szerint három fokozatban hajtatik végre; közvetítő intézetbe szállításnak nincsen helye. VII. A katonai vétség kísérlete általában büntetendő. Szemben a Btk. rendszerével, — ahol általános szabály a vétség kísérletének büntetlensége, — a régi katonai kódex a vétség kísérletét általában — tehát úgy a közönséges, mint a katonai vétségét — büntette. Az új B. középúton halad; a közönséges vétségre a Btk. szabályát nem érinti s csak a katonai vétségre vonatkozóan tartja fenn általában a kísérlet büntetendőségét. Ezt a felidézett nagyobb veszély indokolja. A katonai vétségek az általános jogrenden felül, még különös katonai érdeket