Magyar jogi szemle, 1937 (18. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 4. szám - Az összbüntetés kérdéséhez

169 tést Igaz, hogy ezzel egy új beszámítást létesítünk, olyat, amilyet a törvény nem ismer. Az első megoldás szerint tehát, az összbüntetési Ítéletnek így kell hangzani: 10 hó 6 napi börtön, kezdőnap 1937. január 1., kitöltve 2.") nap. A büntetés ez esetben lejár 1937. okt. 11-én. (10 hó 6 napból levonva 25 nap, marad 9 hó 11 nap, kezdi 1937. I. 1-én, \ égzi okt. 11-én.) Elitélt elmen az esetben valamivel jobban jár, mint az összbüntetési ítélet szándékolta, mert az az ítélet csak 24 napot engedett el s ő 10 nappal többet nyert (október 21. helyett október 11 -én jár le a büntetése). Ennek oka az, hogy az előzetes letartóztatásban töltött időnek (1937. III. 6—VIII. l-ig) most már minden napja számít neki, tehát az a 10 nap is, amit a beszámítás folytán elvesztett (4 hó 25 nap helyett 4 hó 15 napot tudtok be neki). De hát ezt előre számításba lehet venni — ha már az előzetes letartóztatás beszámított napjainak az Ítéletben kimondott számán nem akarunk változtatni — és az összbüntetési ítélet tartamát ennek a veszteségnek (illetve most már nyereségnek) figyelembevételével lehet megállapítani. A másik megoldás szerint az Ítélet így szól: Összbüntetés 10 hó B napi börtön, kezdő nap 1937. augusztus 1., kitöltve előzetes letartóztatással 4 hó 15 nap, büntetéssel 3 hó, összesen 7 hó 15 nap. Ez esetben a büntetés lejár 1937. okt. 21-én (10 hó 6 napból 7 hó 15 nap, marad 2 hó 21 nap). Vagyis az elitélt ugyanazt nyeri meg, amit az összbüntetés szándékolt. (Ennél a megoldásnál az első büntetésbeli beszámítást nem lehet levonni, mert az már a büntetés megfelelő részében levonást nyert.) II. Egyik bíróságunk azt a gyakorlatot kezdte, hogy az összbüntetési Ítéletben csak a szabadságvesztésbüntetés összevont tartamáról és a büntetés kezdőpontjáról rendelkezik, azzal, hogy a beszámítás tekintetében az alapitéletek érintetlenül maradnak. Ily módon a beszámítás tartamának meghatározása a büntetést végrehajtó kir. ügyészség leiadata lenne. Ez az eljárás figyelmen kívül hagyja az Ítéletnek azt a kellékét, hogy végrehajtható legyen. Az összbüntetés tartamát lényegesen befolyásolja ;i beszámított idő. Ha ez iránt az Ítélet nem rendelkezik, az Ítélet végrehajthatatlan, mert a beszámítás tartamának megállapítása céljából az alapitéletekre kell visszamenni. Véleményem szerint tehát — a lentiek megfontolása után — új irányító gyakorlatra van szükség: az összbüntetés kezdőnapjának helyes meghatározására, illetőleg az alapitéletek szerint beszámított előzetes letartóztatás (vizsgálati fogság) mennyisége nek megfelelő értékelésére nézve.