Magyar jogi szemle, 1937 (18. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 4. szám - Az alföldi folyók partbirtokviszonyairól

i63 maguknak jobbról balra s azután vissza, hanem hol egy, hol több kanyarból álló mederrészleteket alakítanak ki, amelyekkel a partbirtokok nem merőlegesen, hanem rendszerint szabálytalan összevisszaságban különféle szög alatt érintkeznek. A parti birtoknak és a folyómedernek egymáshoz viszonyított elhelyezkedése és a partibirtokról a folyó középvonalára derékszögben húzható mesgyevonalnak iránya a mederben a meder eltolódása és tovább görbülése folytán folytonosan változik. Az igen rövid életű szigetek alakulásakor egyik-másik birtokrész sokszor a folyó túlsó oldalára kerül. Ezek aztán nagyon összekuszálják a partibirtokkérdéseket és különös alkalmat nyújtanak arra, hogy az erőszakosabb birtokosok több-kevesebb területet jogtalanul elfoglaljanak. Mindezeket figyelembe véve a mederváltozásokank a fentebbi értelemben való jogi szabályozása nem megnyugtató, sőt a mai gazdasági életben és a társadalomnak mai fejlett jogi felfogása mellett már tarthatatlannak tekinthető. A m. kir. Kúriának újabb gyakorlata igyekszik is ezen a lehetetlen helyzeten enyhíteni és újabban hozott Ítéleteiben már arra a jogalapra helyezkedik, hogy a parti birtok tulajdona nem veszett el azáltal, hogy az ingatlant a folyó víz elborította: ennélfogva. — ha a folyó további mederváltoztatása folytán az ingatlan ismét száraz lesz, — tulajdonjoga alapján a régi tulajdonos az előzően vízzel borított ingatlanát ismét birtokba veheti. Amint már fentebb említettem, az alföldi folyók áradványainak képződése a természetben nem úgy megy végbe, ahogy az a törvényben le van írva, azért ennek a §-nak rendelkezése az alföldi folyók áradványaira nem is lehet irányadó még a joghasonlóság elve alapján sem, mert itt a természeti állapot teljesen különbözik a törvény által alapul vett partképződési folyamattól. Szerintem is leghelyesebb a m. kir. Kúriának és már több alsóbbfokú bíróságnak újabb ítéleteiből is kivilágló, most említett álláspont, amelynek folytán a víz elvonulta után már több partbirtokos visszanyerte a víz állal elszaggatott régi parti birtokát. Kétségtelen, hogy ezáltal a torvénynek az a rendelkezése, hogv az áradványra a régi tulajdonos esak egy éven belül állíthatja vissza tulajdoni és birtokjogát, azután pedig azé lesz az, akinek a partjához vitetett, — elévültnek, helyesebben szintén nem az alföldi folyókra vonatkozónak tekintendő. Az áradványnak egy éven belüli birtokbavétele a valóságban nem is vihető keresztül. Az alföldi folyók áradványát a folyó •— éppen úgy, mint a természetes iszapolást — csak porszemenként rakja a parthoz, csakhogy gyorsabban és tömegesebben. Eleinte azonban csak a víz fenekére rak egy-két méter magas homokpadot. A másik évben ezt a homokpadot a part leié vastagítja, a víz felé pedig szélesíti. Néhány éven keresztül a ho-