Magyar jogi szemle, 1937 (18. évfolyam, 1-10. szám)

1937 / 3. szám - dr. Rácz György: Előadás az olasz fasiszta büntetőjogról [Ismertetés]

150 val, a megtorló büntetés helyébe a minden ethikai rosszalástól mentes társadalomvédelmi intézkedéseket kivánta állítani. A nemzeti közösség létének és erőforrásainak feltétlen primátusát, az állameszme legfőbb értékűségét hirdetve, a mai olasz büntetőjog szembefordult a XIX. századi büntetőjog ultra-individualisztikus túlzásaival és az eddiginél szigorúbb megtorlást követel az állam és a társadalmi rend ellenségeivel szemben. Már az 1926. évi államvédelmi törvény visszaállította a halálbüntetést a legsúlyosabb politikai bűntettekkel szemben. Majd 1931. július 1-én életbelépett az új Godice Penale (Btk.), mely már a közönséges bűntettek egyes nemeivel szemben is előírja a halálbüntetés alkalmazását. Az állam büntetőjogi védelmének tökéletes kiépítése mellett, fokozottabb oltalmat nyert a vallásos hit, a család, a közerkölcsiség, a népegészségügy, valamint a közgazdaság. Ennek keretében esik súlyos büntetés alá a sztrájk és a munkáskizárás. Mintaszerű a büntetési rendszer és az u. n. biztonsági intézkedések egész sorának kiépítése. A büntetések alkalmazása általában erősen szigoríttatott. A fasiszta büntetőkódex eleddig a legjobban közelítette meg a közösség legfőbb értékeit, szellem-erkölcsi javait a hathatós büntetőjogi védelem középpontjába helyező új, univerzalisztikus irányú büntetőjogpolitika követelményeit. A Magyar Jogi Szemle döntvénytárai: Magánjog Tára, Polgári és Törvénykezési jog Tára, Hitel jog Tára, Büntetőjog Tára, Karteljog Tára 1920—1936-ig megjelent évfolyamai bekötve, teljesen új állapotban, eladók. Érdeklődni lehet dr. Sághy Imrénél, Budapest, L, Bors-utca 18. sz. III. 3. Attila-nyomda rt. Budapest, I., Szent János- tér l/a. — Igazgató: KULCSÁR RICHÁRD. Telelőn: 1-500-80.