Magyar jogi szemle, 1936 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 8. szám - Az 1936. évi lipcsei német jogászgyűlés tanulságai

355 Bihari Index Juris Hungarici. A magyar címe: Magyar Jogmutató. alcíme pedig, amelyben egyszersmind lényegét és tartalmát is kifejezésre hozza, a következő: a hivatalos közlönyök útján kihirdetett törvények, rendeletek, határozatok, döntvények közérdekű közlemények betüsoros név- és tárgymutatója 1000—1935. Már ebből az alcímből is megállapítható, hogy ez a munka nem-t csak a tételes jogszabályokra, hanem a birói joggyakorlatra is kiváló gondot fordít, ami nálunk, ahol a szokásjognak oly nagy jelentősége van, igen fontos a jog labirintusában eligazítást célzó munka megszerkesztésénél. De ettől eltekintve is, az eddig megjelent első füzet rövid tanulmányozása után már meggyőződhetünk, hogy ez a mű az ez előtt napvilágot látott hasonló müveknél bővebb anyagot tartalmaz, sőt szemmelláthatólag teljességre törekszik. Könnyen képzelhető, hogy ez a teljességre törekvés az összeállítás munkáját oly nagyszabásúvá és nagyarányúvá teszi, hogy a feltornyosuló nehézségeket a szerkesztők csak heroikus és hangyaszorgalmú munkával küzdhetik le. A Mutató kiadására a vállalkozást egyébként dr. Bihari Béla, a f. évben korán elhunyt budapesti ügyvéd alapította meg. Az első füzet bolti ára: 7.50 P, előfizetési ára: 6 P. S^Az 1956. évi lipcsei német jogászgyűlés tanulságai. I íipunk f. évi júniusi számában röviden megemlékeztünk n május havában Lipcsében megtartott országos német jogászgyűlésrő! (Deutsoher Juristentag); melyen a magyar jogászság képviselői is résztvettek. A lenyűgözően impozáns keretek között, mintegy 25.000 német jogász közreműködésével, a német birodalmi kormány képviselőinek és a külföldi jogászok kiküldötteinek részvételéve] megtartott jogászgyűlés jelentőségét a „Deutsches Recht" című folyóirat júniusi száma kimerítően méltatja és az ott elhangzott előadásokat is részletesen ismerteti. Az 1936 évi német jogászgyülés mindenekelőtt szimbolikus hilvallástétel volt a jogrend és a jogeszme gondolata előtt, amely hit vallástétel a lipcsei német birodalmi főtörvényszék előtt lefolyt hódoló felvonulásban jutott kifejezésre. Ez alkalommal az ünnepi beszédet maga az új német jogfejlődés szellemi irányítója, (h Hans Ikránk birodalmi miniszter (Reichsrechtsführer) tartotta, aki beszédében nyomatékosan hangsúlyozta, hogy jogrend, jogbiztonság és erős jogérzék nélkül nem állhat fenn egy állam sem, — másfelől azonban midjárt rá is mutatott azokra az új alapelvekre, amelyeken a harmadik német birodalom jogrendje felépült. Ezek az új jogelvek a jogászgyűlésen elhangzott valamennyi népszerű és tudományos előadáson is vezetőfonálként vonultak végig és röviden a következőkben foglalhatók össze: A harmadik birodalom szakítani akar a különböző partikuláris jogok által előidézett korábbi helyzettel és az új birodalom KÜLFÖLDI JOGÉLET.