Magyar jogi szemle, 1936 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 1. szám - Részben önokozta kár a tárgyi felelősség körében

46 Vörös Ernő szeme elolt, amire különben az előszóban is utal, Némethy Károlynak ez a munkája lebegett akkor, amikor könyvének megírását elhatározta és a munkájához hozzáfogott. Mire azonban a végére ért, sokkal több lett belőle, mint amit magában a meginduláskor elgondolt. Némethy munkája ugyanis valóban csupán az 1896:XXVI. t.-c. kommentárszerü magyarázatát tartalmazza, Vörös Ernő azonban a htásköri részben az egyes hatáskörök megállapításánál a magyarázatok és a teljes joganyag közlésével úgyszólván maradék nélkül felöleli az anyagi jogot is. A hatalmas munka — az első kötet 1114 oldalt tartalmaz — főcíme tehát nem kifejező. Inkább az alcím közelíti meg a mű tárgyi és tartalmi meghatározását: A ni. kir. közigazgatási bíróság anyagi jogi hatásköri és eljárási joggyakorlata általános közigazgatási, adó- és illetékügyekben. Az első kötet az általános közigazgatási jogra vonatkozó anyagot tartalmazza, természetesen felölelve az újabb hatásköröket megállapító jogszabályokat is. A második kötet a pénzügyi jogra vonatkozó anyagot fogja adni dr. Lengyel József feldolgozásában. Sok év fáradtságos és küzdelmes munkája fekszik ebben a kiváló műben és a szerzőknek meg lehet az a megnyugvásuk és elégtételük, hogy olyan hézagpótló munkával gyarapították jogi irodalmunkat, amilyennel eddigelé csak kevéssel találkoztunk. ndb. A magyar illetékjog. Szenkesztették: dr. Klug Emil ügyvéd, az egységes ügyvédi és birói vizsgáló bizottság tagja, és dr. Sárfy Aladár, a m. kir. közigazgatási bíróság itélő bírája. Második és bővített kiadás. I. kötet. Grill Károly könyvkiadó vállalat kiadása. Közismert az, hogy pénzügyi jogi kodifikátoraink — Vargha Imrével az élen — idestova két évtizeddel ezelőtt bonyolult és összekúszált illetékügyi rendszerünkben oly módon teremtettek rendet, hogy az egész anyagot négy csoportra osztották fel, éspedig a vagyonátruházási, a törvénykezési, az okirati és a közigazgatási illetékek csoportjára. Ebben az elvileg kialakított rendszerben indult meg a kodifikáció és eddigelé a rendszer keretében két törvényünk van: az 1914:XL1II. t.-c. a törvénykezési-, és az 1920:XXXIV. t.-c. a vagyonátruházási illetékekről. A másik két illetékcsoport mostanig önállóan nem, hanem még mindig a régi Illetékszabályokban és Díjjegyzékben jelentkezik. 1930-ban jelent meg dr. Sárfy Aladár és dr. Klug Emil tollából a magyar törvények közismert Grill-féle kiadása keretében A magyar illetékjog címen az első munka, amely az illetékjogot ebben a rendszerben dolgozza fel. Az első kötet a vagyonátruházási és törvénykezési illetékeket, nemkülönben egyes olyan illetékeket (értékpapír forgalmi adó, vadászjegy illeték, stb.) tárgyal, amelyek törvény, vagy törvényerejű rendeletekkel vannak szabályozva, a második kötet pedig az Illetékszabályoknak és Díjjegyzéknek az okirati és közigazgatási illetékekre vonatkozó szabályait közli. Természetesen mindkét kötet magyarázatokat és joggyakorlatot is tartalmaz.