Magyar jogi szemle, 1936 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 6. szám - A bérleti és haszonbérleti jog Magánjogi Törvénykönyvünk javaslatában és a külföldi jogalkotásokban

247 csak, ha tudott róluk. Ha azonban a bérlő birtokban van, az új tulajdonos nem védekezhetik nemtudással még a különös kikötések tekintetében sem. (Foa, id. m. 104.) Összehasonlításul hivatkozunk Javaslatunk 1522. §-ra, az új székesfővárosi lakbérleti szabályrendelet 42. §-ára, végül a 64. sz.-ú j. e. döntvényünkre. Megfelelő kikötés híjján a vélelem az, hogy a bérlet az ingatlan tartozékaira is kiterjed (ide tartozik a hasznok szedése, ásványok bányászása, vadászat is). A bérlő által tett beruházások megtérítésére, azok elvitelére s az eredeti állapot helyreállítására vonatkozó rendelkezések megegyeznek a mi szabályozásunkkal. Az angol bérbeadót is megilleti a törvényes zálogjog, a bérlemény területén lévő, s bárki tulajdonát képező ingókra. Ez a zálogjog szabad kézből való eladás útján való kielégítési jogot biztosít. Eredetileg csupán visszatartási jog illette meg a bérbeadót, de idők folyamán ez a jog kielégítési joggá fejlődött. (Foa, id. m. 42. o.) A bérlő a törvényes zálogjog gyakorlásával szemben érvényesítheti s beszámíthatja saját, a bérbeadóval szemben fennálló követelését. Az albérre nem terjed ki a törvényes zálogjog, csupán az albérlő ingóira. Talán szintén a törvényes zálogjogra vezethető vissza az a rendelkezés, mely szerint, ha a bérbeadó az albérbeadáshoz hozzájárult, s ez •alkalommal az albérlővel közölte, hogy a bérlő neki mekkora összegű lejárt bérrel tartozik, követelheti, hogy mindaddig, míg a bérlő tartozása kiegyenlítést nem nyert, az albérlő közvetlenül neki, a bérbeadónak fizessen. (Foa, id. m. 64—66. o.) A ,,surrender", a bérlet tárgyának visszabocsátása nem szünteti meg az albérlőnek a birtokhoz való jogát, s a bérlőnek szerződésszegés miatt való eltávolítása esetén is követelheti az albérlő, hogy ő bent maradhasson. (Foa, id. m. 117. és 128—129. o.) Ezek a rendelkezések azt mutatják, hogy még az albérlőt is dologi igény illeti albérletének tárgyához. Ha a bérlő a bérlet megszűnése után vonakodik kimenni a bérletből, a bérbeadó erőszakkal is kiteheti. Ez ugyan büntetendő cselekmény, de magánjogilag nem tilos s így kártérítésre nem kötelez. (Foa, id. m. 135—136. o.) IV. A legfontosabb külföldi joganyagok áttekintése után vessünk rövid összefoglaló pillantást Javaslatunknak a bérletről és haszonbérletről szóló fejezetére s próbáljuk egy-két vonásban vázolni, hogy abban a fentebb ismertetett jogrendszerek hasznos tanulságai, elgondolásai mennyiben nyertek felhasználást. Ma élő magánjogunk, különösen pedig annak vagyonjogi része, — melyet 1848. óta törvények és rendeletek többet tárgyaltak, s amely ennélfogva nagyobb mértékben nyert kodifikálást, mint pl. az örökjog, nem sok kapcsolatot mutat fel a régi, 1848. előtti vagy még inkább a Verbőczy-féle magánjoggal s