Magyar jogi szemle, 1936 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 6. szám - Közlési kötelesség és okozati összefüggés

0 234 767/1877. sz. ítéletét, valamint Lichtenfels, Malsz, Wolff hasonló tartalmú fejtegetéseit. Neumann Ármin kommentára — 831. 1. — is azt a felfogást vallja, hogy ha tényleg fennforog fontos körülménynek elhallgatása, vagy valótlan előadása, úgy a biztosítónak megvan a támadási joga, tekintet nélkül arra, hogy az okozati összefüggésben áll-e a bekövetkezett káresettel, vagy nem. Ezt — mondja — törvényhozás és gyakorlat általánosan elismeri. A nagy Ehrenberg—Versicherungsrecht 347., 348.1. — ilykép nyilatkozik: ,,Die Anfechtbarkeit des Versicherungsvertrages tritt auch dann ein, wenn der eingetretene Schaden in gar keinem Kausalzusammenhange mit demjenigen Umstande steht, auf welchen sich die nicht oder nicht richtig angezeigte Tatsache bezog. Denn der Versicherer würde bei gehöriger Erfüllung der Anzeigepflicht den Vertrag überhaupt nicht oder wenigstens nicht zu denselben Bedingungen geschlossen, er würde dann ausserdem háufig Rückversicherung genommen oder eine grössere Quote des Risikos — als nun geschehen — in Rückversicherung gégében habén, kurz seine Lage würde jedenfalls eine günstigere sein, als sie infolge der Verletzung der Anzeigepflicht geworden ist." Roelli — svájci kommentár 99., 100.1.—: ,,Belanglos ist der Umstand, dass zwischen der falschen Aussage und dem Schadenereignisse kein Kausalzusammenhang besteht. Dieser Schluss folgt ohne weiteres aus dem Zwecke der Anzeigepflicht". Tételes törvényünk, a K. t. (474., 475. §-ai) a kérdéses jogesetet olykép szabályozza, hogy az ajánlattevő köteles a biztosítóval a szerződés megkötésekor közölni az előtte tudva levő azon körülményeket, melyek fontosságuknál fogva a biztosítás elvállalására befolyással lehetnek, — ha pedig ilyeneket elhallgatott vagy valótlanul adott elő, a biztosítónak jogában áll a szerződés érvényességét az esemény bekövetkezte után is akár kereset, akár kifogás alakjában megtámadni. Apáthy: Kereskedelmi Jog 551. stb. L: „A biztosító megtámadási jogán nem változtat az, hogy bizonyos fontos körülmények később jelentőségnélkülieknek bizonyultak, ha az ügyiét megkötésekor a biztosító elhatározására befolyással lehettek." Idézi a német birodalmi törvényszéknek 1875. január 25-i Ítéletét — Entsch XVI. k. 61. —: „Die Nichtanzeige wichtiger Umstande macht die geschlossene Versicherung schlechthin und selbst dann ungültig, wenn die Besorgnisse sich spáter als dem Erfolge nach unbegründet ausgewiesen habén. Die Annahme des Gegenteils würde eine Verkennung des aleatorischen Charakters des Versicherungvertrages enthalten." Klupathy 458. 1.: „Az nem határozó, hogy az elhallgatott vagy valótlanul bemondott tény és az esemény bekövetkezése között van-e causális nexus". Utal Ehrenbergre — 34. 1. —. Nagy FerencIV.kiad. II. köt. 375.1.: „A biztosítónak a475. ^esetében jogában áll a szerződés érvényességét az esemény bekövet-