Magyar jogi szemle, 1936 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 5. szám - A magyar szerzői jog

228 matériájának, a karteljog legfontosabb anyaga továbbra is a kartclmagánjog, a beléje tartozó kérdések egész komplexumával együtt. Akár magánkezdeményezésre, akár állami iniciativára, vagy állami kényszerrel alakuljanak is a kartelek: belső életük, tagjaiknak egymáshoz és a kartelközponthoz való jogviszonya, valamint a kartelnek az üzletfelekhez és a kívülállókhoz való kapcsolatai adják a legtöbb és a legfontosabb jogi problémát, amelyek elsősorban a magánjog világában döntendők el. Az előadó ezután a kartel magánjogi organizációja körében az egységes és a kettős társaság jogi problémáival és a szervtársaság kérdéseivel foglalkozott. A kartellagok kötelezettségei közül az ezek feloldására szolgáló legfontosabb szelepnek: a nyomós okból való azonnali hatályú felmondás intézményének, végül a karteltagsági jogok sorában a részesedőhányad jogi elbírálásának kérdéseit elemezte. A nagy tetszéssel fogadott előadást, amelyhez dr. Schnster Rudolf, a Szabadalmi Felsőbíróság ny. elnöke és dr. Patakfalvy-Groák László ügyvéd szóltak hozzá, az elnöklő Kunez Ödön rekesztette be annak helyeslése mellett, hogy a karteljog magánjogi vonatkozásainak és tisztázásra váró magánjogi kérdéseinek fontosságára a figyelem minél inkább íelhívassék. KÜLFÖLDI JOGÉLET. Az International Lavv Assoeiatton Trade Maiiks Commitee-ja a budapesti conferencia alkalmából történt elhatározásához képest 1935. június 14-én és 15-én Prágában ülésezeit. Hinrichsen elnök megnyitószavaiban kegyeletesen emlékezett meg e bizottság Mai;varország részéről megválasztott tagjának dr. Banmgarten Nándor professzor-nak elhunytáról. Baumgarten Sándor helyébe a bizottság az elnök indítványára dr. Urbach Lajos, budapesti ügyvédet választotta meg. A bizottság ezután foglalkozott dr. Hanna Katz-mik az unió egyezmény 8-ik cikkének módosítására irányuló javaslatával. Az előadó részletes előterjesztése után Urbach Lajos szólalt fel, ama nézetének adván kifejezést, hogy igen nehéz volna oly módosító színeget találni, amely egyfelől a felmerült kívánalmakat kielégíthetné, másfelöl azonban jogosult érdeket nem sértene, és így benne mindinkább az a nézet érlelődött meg, hogy dr. Callmann (Köln) a budapesti conferencián kifejtett álláspontja, amely szerint az unió egyezmény módosítására javaslat nem teendő, a helyes. A vitában résztvevők túlnyomó többsége ezt az álláspontot magáévá tette és a bizottság azután így is döntött. Behatóan foglalkozott ezután a bizottság dr. Fazekas OszMr-nak a budapesti conferencián előterjesztett ama kérdésével, vájjon mily körülmények mellett mondható ki a külföldi részére 'belajstromozott védjegy oltalmának megszűnése a védjegyet használó avagy anna)k sérelmével eljáró belföldivel szemben. A; kérdés előadója dr. Martin Wassermann, hamburgi professzor volt. A vitában a conferenciának majd minden tagja, — magyar részről dr. Szenté Lajos is — felszólalt. Végül is Wassermann professzor indítványa Urbach Lajos tól javasolt módosítással egyhangúlag elfogadtatott, amely szerint az oltalom megszűnése csak a törvényben kifejezetten meghatározott okokból legyen kimondható. 826 Attila-nyomda részvénytársaság Budapest I. kerület, Szent János-tér 1 a. — Telefon: *50-0-80 Igazgató: KULCSÁR RICHÁRD.