Magyar jogi szemle, 1936 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 5. szám - A magyar szerzői jog

220 kiadó sérelmére követhet el bitorlást (ha pl. a szerző a müvét más kiadónak adja át kiadás végett), de viszont a kiadó is követhet el bitorlást a szerző sérelmére (ha pl. a művön jogosulatlanul eszközöl változtatásokat, stb.). Nagyon részletesen tárgyalja szerzőnk a 6. §. 9. pontját (a mechanikai készülékre való átvitel kérdését), ahol egyebek közt hangsúlyozza, hogy aki jogot szerez valamely zenemű, zenés színműnek vagy színműnek gramofonlemezre, hangosfilmre való átvitelére és ily műnek többszörösítésére és forgalombahozatalára, azt még nem illeti meg a jog, hogy ily készülék útján a művet nyilvánosan előadhassa és viszont. Ezzel kapcsolatosan szerzőnk igen tanulságos és informatív felvilágosítást nyújt az u. n. engedélydíjra vonatkozólag a gramofönlemezeknél és hasonló mechanikai eszközöknél és az erre vonatkozó organizálásra nézve. A Szjt. 8. §. magyarázata rendén szerzőnk azzal a nehéz kérdéssel foglalkozik, vájjon az előadó művészt minő jogvédelem illeti. Az elvi tartalmú P. I. 1333/935. sz. Ítéletre való utalással szerzőnk oda konkludál, hogy a Szjt. a jogosan készült és forgalomba helyezett gramofon lemezeknek felhasználását nyilvános előadásra és rádió útján való közlésre nem köti az előadó művész engedélyéhez, ennél fogva a gramofongyár, amelyre az előadó művészek teljesítményeikre vonatkozó jogaikat átruházták, nem tiltakozhatnak a rádió útján való nyilvánosságrahozatala ellen. Annak felemlítése után, hogy fordításoknak többszörösítése, közzététele és forgalombahozatala — ha ez a szerző beleegyezése nélkül történt — bitorlás és hogy ennél fogva a régi törvény alapján hozott a P. H. T.-ba felvett 55. sz. elvi határozat tárgytalanná vált, áttér szerzőnk a védelmi idő tartamára, amire vonatkozólag kiemeli, hogy a szerző életének tartamára és halála után ötven évre terjedő védelmi idő a 88. §. által — bizonyos feltételek fennforgása esetében — nyolc évvel meg lett hosszabbítva, miután a háború alatt a szerzői jog kellő kihasználása nem volt lehetséges. (Hasonló rendelkezés történt a szabadalmak védelmi idejének meghosszabbítása tárgyában.) Ezután szerzőnk tárgyalja a szerzőtársak által közösen készített művekre, az anonym és pseudonym megjelent művekre, az akadémiák, egyetemek stb. által szerző megnevezése nélkül kiadott művekre és végül a több kötetben vagy több részben megjelent művekre vonatkozó jogszabályokat a védelmi idő szempontjából, az azzal összefüggő más kérdésekkel együtt. A Szjt.-nek a bitorlás következményeire vonatkozó rendelkezéseit szerzőnk beható magyarázat tárgyává teszi és mindenek előtt kiemeli, hogy a törvény a szerzői jogot úgy magánjogi, mint büntetőjogi védelemben részesíti, még pedig mindkét irányban a polg. bíróság részéről. A törvénynek azt a hézagát, hogv abban-