Magyar jogi szemle, 1936 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 5. szám - Az újjáalkotásra váró mintaoltalom

206 Az újjáalkotásra váró mintaoltalom/ Irta: ifj. dr. Ladoméri Szmertnik István, m. kir. szabadalmi bíró. Az iparban alkalmazható minták közül az ú. n. ipari-, másként ízlésminták oltalmáról a 107.709/1907. K. M. sz. r. intézkedik. A minták másik nagy csoportját: a használati mintákat más oltalom híjján a találmányok nagyobb jelentőségéhez és hosszabb ideig tartó aktuálitásához méretezett, aránylag drága és aránylag lassan megszerezhető szabadalmi oltalom útján védik — ha valamikép szabadalmazható találmánynak minősíthetők, ha nem, úgy ezek az értékes alkotások oltalom nélkül maradnak.1) Nem kevésbé tökéletlen az ízlésminták oltalma sem A 107.709/1907. K. M. sz. rendelet ideiglenes intézkedésnek készült, és -— a mintaoltalom törvényhozási újjáalakításának reményében — lényegében átvette az iparjogvédelem gyermekkorából származó 1858. évi császári nyiltparancs rendelkezéseit, úgy hogy életbelépésének pillanatában már elavult volt. Nem volt hiány az újjáalakításra irányuló kísérletekben: már 1901-ben, majd 1908-ban, 1916-ban (Dr. Schuster Rudolf, a M. Kir. Szabadalmi Tanács akkori elnöke tollából) megjelelitek a 107.709/1907. K. M. sz. rendeletnél sokszorta korszerűbb törvénytervezetek és ezekhez csatlakozott 1934-ben egy rendelettervezet is. Ezek a tervezetek azonban az előzetes ankéteken átjutni nem tudtak. Az 1916-os törvénytervezet óta mind a minták oltalmának nemzetközi helyzete, mind a magyar ipar jelentősége szempontjából mélyreható változások állottak be, úgy hogy ma már e megváltozott viszonyok alapján kell a mintaoltalom újjáalakításánál elindulni. Az iparjogvédelem a nemzetközi versennyel függvén össze, fejlődése is nemzetközi jellegű. Megszabják ennek irányát a gyakran revízió alá kerülő nemzetközi megegyezések, és befolyásolja ezt a külföldi jogfejlődés, mert a nemzetközi jelleg folytán nem lehet cél, hogy a különböző államok iparjogvédelmi jogszabályai lényegesen eltérjenek egymástól — határozott, a belföldi közgazdasági viszonyokból következő indokok nélkül. Az ipari Tulajdon Védelmére alakult Nemzetközi Uniónak 1916. óta két konferenciája is volt: 1925-ben Hágában.*-) 1934*) V. ö. a szerzőnek a Szabadalmi Közlöny 1936, évi 2. számában megjelent, azonoscímű hosszabb cikkével. 1) V. ö. a Szabadalmi Közlöny 1935. évi 24. számában közölt határozatokkal. 2) Ennek határozmányait az 1929:XVIII. t.-c. tartalmazza, az ipari mustrák és minták nemzetközi letételére vonatkozó megállapodás kivételével