Magyar jogi szemle, 1936 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 5. szám - A korábban elhalt házastárstól kapott vagy örökölt szülői vagyonból jár-e kötelesrész a közös leszármazónak?

191 nagyapa nevén álló ingatlanból való közszerzői jutalékára egyedül felperes támaszt törvényes öröklési igényt, és pedig ugyanabban a keresetben, melyet a nagyapai hagyatékból köteles rés/ének kiegészítése iránt azok ellen a leszármazók ellen indít, kiket a nagyapa kedvezményezett. A nagyapai hagyatékban kötelesrésze alapjához hozzá kívánja számítani a nagyanyát megilletett közszerzői jutaléknak azt a részét is, amely csak azért maradhatott a nagyanya hagyatéka rendezése után is nagyapai tulajdonban, mert az erre jogosult többi leszármazó a közszerzöi jutalékból való öröklését nem érvényesítette, valószínűleg azonban csak azért, mert ennek érvénvesítése érdekében nem is állott. Ennek az esetnek éppen ebben a tényállásban van a sajátszerűsége, s maga a döntés — a közzétett szöveg szerint, — annyiban tér el az előbbiektől, hogy nemcsak a kötelesrész érvényesíthetését, hanem általában az „öröklési igény" érvényesítését zárja ki, ami a törvényi — végrendelet nélküli — öröklési rendtől is eltérés lenne. Tekintve azonban, hogy a döntés itt is a kötelesrészre vonatkozott, annak feltevésére pedig, hogy az indokolás a döntéshez szükséges állásfoglaláson túl akart volna menni, semmi alap nincs, ennélfogva ezt a most említett eltérést a/, alábbiakban annyival inkább figyelmen kívül hagyom, mert lehet, hogy csak a közlésbe becsúszott hibából említtetett ,,köteh rész iránti igény" helyett „öröklési igény". Az időrendben következő ugyanilyen döntés a Jogi Hirlap 1933. évi 1142. sz.-ú esetében jött létre (1933. okt. 25-én kelt C. I. 3428/1932. sz.), ahol az apa vagyonát életében nejére — ez pedig az így nyert, valamint az előbb is megvolt vagyonát a férj halála után és közös két gyermekük életében 3/4 részben idősebbik fia nejére, míg lU részben másik fiára, a felperesre, ruházta, aki ezt kötelesrész iránti igénye fenntartásával fogadta el. A vagyonban nem részesült idősebbik fiú az apa halála után, de az édesanya előtt magtalanul meghalt és a másik gyermek úgy az apai, — az anyára átruházott — vagyonból, mint utóbbinak az átruházott vagyonnal szaporodott külön vagyonából is érvényesít kötelesrészt annak megfelelően, hogy az apa után kél. míg az anya után csak egy leszármazó maradt. A legfelső bíróság feloldó határozatában akként szögezte le állásfoglalását, hogy a kötelesrész kiszabásánál az apai és anyai vagyont különkülön kell figyelembe venni és ennek megfelelően az apától az anyára ruházott vagyont az apai kötelesrésznél egészben kell számítani, majd így folytatja: „az anyai kötelesrész kiszámításánál az anya hagyatékában levő külön vagyonon felül, ideértve az ebből a vagyonból esetleg az alperesnek és a felperesnek ingyenesen juttatott értékeket is, — nem lehet számításba venni az apa által az anyának ajándékozott vagyont, mert a fellebbezési bíróság helyes álláspontja szerint ugyanabból a szülői vagyonból kötelesrész csak egyszer igényelhető, tekintettel arra. hogy az ajándékozás folytán új szülői vayyon nem keletkezett".